The French Connection

A francia kapcsolat
William Friedkin (1971)

Régebben sokkal stílusosabb filmeket csináltak. Jó, Friedkin bácsiról beszélünk, akinek ez az egyik védjegye, de egyébként is megállja a helyét a kijelentés. A pénzcsináló-gép közönségigényeket kutató részlegének térnyerésével fordított arányosan csökken a filmek innovációra való hajlandósága (persze nem csak a filmeké), és minden eshetőséget számba véve sincs komoly esély javulásra etéren.
Ez most kiszökött belőlem, de nem teljesen aktuálisan, mert nem vagyok maradéktalanul kibékülve vele. A stílusosság tényleg az egyik fontos erénye, leginkább mégis 1971 - vagyis a kor amiben készült - járul hozzá a különlegességéhez. Egy érdekes egyveleg, mondhatnám. Ott van benne a hippi felszabadultság szelleme, az átalakulóban levő városi élet koszos világa és a korábbi zsarufilmek megszokottsága. Együtt egy ütős kombót alkotnak, illetve alkotnának, mert maga a történet nem egy nagy szám. Gene Hackman és Roy Scheider párosa rendben van, egészen a film közepéig, ahol áttevődik a hangsúly Hackman oldalára, remek akciókat hozva, de megbontva az egyensúlyt és egyben megkérdőjelezve a sok "a kor legjobb cop buddy múvija" kijelentést...
Részeiben tényleg ott van elbújtatva egy nagyon jó film, csak másképp kellett volna összepattintani. Friedkin megmarad nálam egy örök ígéretnek.   6/10

Újrázós szerk.: Neeem. Sokkal több van benne.   8/10