Warfare

Ray Mendoza, Alex Garland (2025)

Garland és Mendoza minden súlyos buktatót elkerül, sikerül tényleg csak a megcélzott tartalommal feltölteniük a filmjüket. Bár, tudom, kreatívak az emberek, szóval valószínűleg még így is megkapják a magukét és belekötnek mindenbe, ami nem helyénvaló. Aki viszont tudja értelmezni is amit lát, elismerően csettinthet, hogy ez a film kizárólag a katonák háborúban eltöltött nehéz pillanatait örökíti meg. És mint ilyen, szinte egyedülálló vállalkozás. Voltak hasonló próbálkozások, de nem ennyire lecsupaszítottak. Hiperrealistának mondható, nagyon fókuszált, lényegre törő és ellentmondást nem tűrő. Sajnos épp ezért egy kicsit redundánssá és toporgóvá is válik egy időre, de nem annyira, hogy teljesen elrontsa az élményt. Ez a kötelező rossz, mert az idő múlásának realista érzékeltetéséhez és az élmény csorbulásának elkerüléséhez ez kellett, de ez kötelezően magával hozza a relatív unalmasságot. Szerencsére rövid a játékidő, ez mindenképpen sokat jelent ebből a szempontból... Összességében egy igencsak impozáns élmény, tele csontig hatoló pillanattal és kifogástalan megvalósítással. És egy zseniális nyitánnyal.   7/10