Comoara

A kincs (The Treasure)
Corneliu Porumboiu (2015)

Senki nem érzi Porumboiunál jobban, hogy pontosan hány percig lehet toporgó, tétlen embereket mutogatni filmen anélkül, hogy unalmas vagy céltalannak tűnő lenne. A legvégső határig elvitte ezt anno a Rendészet, nyelvészetben, ami hatalmas bravúr a cselekményét ismerve. Zseniális film.

Ugyanezt, illetve hasonlót próbál véghez vinni ebben is. A szituációk szintjén ugyanolyan jól működik, mert egyáltalán nem unalmas. Sőt! A szocializmusból kitámolygó panelszörnyek minden apró vonását és rezdülését ismeri, így a karakterei most is fájdalmasan ismerősek. Visszafogott, megérlelt cinikussága jólesően simogatja a lelkem, mint egy Bödőcs ötperces. A sztori szuper, ha nem számítjuk azt, hogy gyakorlatilag öngyilkos a dramaturgiája. Tét az eleve nem volt, mert senki nem számított arra, hogy tényleg találnak valamit. De mivel az, hogy mégis megtörténik a csoda, senkinek nem jelent semmit, így engem, mint nézőt se hat meg semmilyen módon. Egy egyszeri, valószínűtlen poén, mint a Mesék az aranykorból rövid történetei. Mondjuk ezzel sincs semmi baj, csak a súlya kevés.   7/10