Perfect

Ingerlő idomok
James Bridges (1985)

Kevés hollywoodi filmben jön át a koszos, hétköznapi amerika. A Perfect ilyen és ez nagyon sokat számít a megítélését illetően. Ez a naturalista képi világ, a kosz, a szokatlanul hétköznapi épületek és díszletek kénytelenül más színben tüntetnek fel mindent, amit csak ábrázolni szerettek (vagy nem szerettek) volna a készítők. Felmerült a kérdés bennem, hogy csak én látok bele többet ebbe a filmbe, mint ami tényleg benne van. Mert a sztori nem különösebben nagy szám, korrekt. Ebben a formában viszont, ahogy megvalósításra került, egy hiteles korrajzzá vált. Elsősorban. Mellékesen két érdekes karakter nagyon nem egyértelmű egymásra találását mutatja be, de ez szinte mellékes. Csapongó, szétszórt, bő lére van eresztve, mintha csak úgy félbehagyták volna a vágást. Eleve úgy vannak bevilágítva a terek, mintha csak egy próbát látnánk. Viszont ott van Jamie Lee Curtis, aki a szememben itt alakítja a legjobbját. Még sosem volt ilyen jó színész és ilyen jó nő mint itt. És persze Travolta is nagyon rendben van... Egy félkésznek ható, szokatlan film, ami épp emiatt válik izgalmas néznivalóvá. Nem kifejezetten jó, de filmőrültek csemegéjének kiváló.   7/10