28 Years Later

28 évvel később
Danny Boyle (2025)

Ezzel is nagyjából úgy vagyok, mint Danny Boyle másik felmelegített kapcsolatával, a T2-vel. Látom az érdemeit, nyilvánvaló, hogy nem agyatlanul, csakapénzér' készült, de az eredeti film nyomába sem ér. Az elképzelést, hogy csak a megcélzott mondanivalót és sztorit hajtja konok módon, nagyon értékelem. Itt olyanokra gondolok, hogy lazán kiírja a film javából az elején dédelgetett apa karaktert. Vagy hogy mindig a jelenet működését tartja szem előtt, nem törődik a konvenciókkal, hogy már rég máshol kéne tartania a történetnek. Félig fejti ki a bedobott témáit, pl. az apa afférját, de épp ezzel tudja megnyerni magának a nézőt, mert Garland és Boyle tudja, hogy így válik érdekessé és izgalmassá egy film.

Ugyanakkor és mindezek ellenére, kérdés nélkül válik tucatfilm érzetűvé. Egyetlen pillanata sem esszenciális. Azért mert az előző filmből erednek a gyökerei, kénytelenek vagyunk szüntelenül viszonyítgatni hozzá és mivel a műfaji oldal, a cselekmény jó indulattal is csak erős közepes, összességében nem nyújt maradandó élményt. Túl elrugaszkodott, túl esetleges. A megvalósítás sem tud érdemben hozzátenni ehhez. A mobilos fényképezés egy üres gesztus csak. Van hogy csodásan jönnek össze a shotok, de általában csak bénán néz ki. Hullámzó a minőség, nem egy konzisztens, kényszerként megélhető élmény, mint az első film esetében. A humor sem igazán jön át. Váratlan pillanatokban kerül elő, nem érződik természetesnek. Az utolsó jelenet meg különösen furcsa, teljesen más világ, mint a film java... Megértem, hogy sokan lelkesek lettek tőle, mert ez minőségi filmkészítés. De szerintem az idő majd igazolja, hogy felesleges film.   6/10