Shame
A szégyentelen
Steve McQueen (2011)
McQueen bácsi elsőre úgy néz ki, mint egy csokiba mártott, barátságos és gyámoltalan papamackó. Eszébe se jutna az embernek, hogy foglalkoztathatják komoly dolgok is ezt a jótétlelket. Első filmje egyből eloszlatott minden kétséget, de ahogy nézem az imdb-n, a következő filmje se lesz habkönnyű, úgyhogy inkább az a kérdés, hogy számíthatunk e egyáltalán egyszerűbbre tőle. Szerelme, Michael Fassbender (aki állandósulni látszik, mint filmjei főszereplője), nagyon sokat köszönhet neki. Az Éhségben lehengerlő volt, amire egyből felfigyelt a világ filmértőinek hada, majd megnyílt az út a független rendezők krémjéhez és többek között Tarantinohoz is.
A reménytelenül érzelmes húg betoppan az ismeretlen múltból és felforgatja a szeretni képtelen, agglegényéletre berendezkedett, szexfüggő báty életét. Frappánsan ennyivel lehetne jellemezni. Hát nem egyszerű történet. Borzasztóan erős nyitás ahogy lenézi a ruhát az ismeretlen nőről és zavarba hozza. Annyi mindent elárul a karakterről, amennyit sok film egésze alatt se tudunk meg. A nézőnek egyébként egyszerű dolga van, csak Fassbender arcát kell bámulni, mert minden leolvasható róla. Maximálisan magáévá tette a karaktert. Az ártatlanságát ezzel az alkotással elvesztő, szándékosan elcsúnyított Carrey Mulligan szintén zseniális. Jellemeik közötti szakadéknyi különbség kiemeli, kontrasztossá teszi hibáikat. Rákényszerítik egymást a bűntudatra. Nem derül ki, hogy hogy jutottak el idáig, de lényegtelen a történet mondandóját tekintve. Én férfiembert ennyire hitelesen még nem láttam sírni filmen. Ahogy a végén összeroskad az történelmi pillanat, minden idők legjobb alakításai között a helye.
"Ha másképp nem, majd sokkolással menni fog." Gondolta magában Steve McQueen, mikor eldöntötte, hogy egy igazán családcentrikus drámát fog készíteni. Bejött neki. Persze közel se gondolt ilyet, de még csak hasonlót se. Száguldhatnak a gondolatok a mai materialista, erkölcstelen világ kegyetlenségéről. A kor egyik fontos problémáját kiválóan jellemző, hatásos, összetett dráma. Felcsillan a remény, hogy képesek megváltozni. Muszáj hinni benne, különben menthetetlen a világ. 7/10
Steve McQueen (2011)
McQueen bácsi elsőre úgy néz ki, mint egy csokiba mártott, barátságos és gyámoltalan papamackó. Eszébe se jutna az embernek, hogy foglalkoztathatják komoly dolgok is ezt a jótétlelket. Első filmje egyből eloszlatott minden kétséget, de ahogy nézem az imdb-n, a következő filmje se lesz habkönnyű, úgyhogy inkább az a kérdés, hogy számíthatunk e egyáltalán egyszerűbbre tőle. Szerelme, Michael Fassbender (aki állandósulni látszik, mint filmjei főszereplője), nagyon sokat köszönhet neki. Az Éhségben lehengerlő volt, amire egyből felfigyelt a világ filmértőinek hada, majd megnyílt az út a független rendezők krémjéhez és többek között Tarantinohoz is.
A reménytelenül érzelmes húg betoppan az ismeretlen múltból és felforgatja a szeretni képtelen, agglegényéletre berendezkedett, szexfüggő báty életét. Frappánsan ennyivel lehetne jellemezni. Hát nem egyszerű történet. Borzasztóan erős nyitás ahogy lenézi a ruhát az ismeretlen nőről és zavarba hozza. Annyi mindent elárul a karakterről, amennyit sok film egésze alatt se tudunk meg. A nézőnek egyébként egyszerű dolga van, csak Fassbender arcát kell bámulni, mert minden leolvasható róla. Maximálisan magáévá tette a karaktert. Az ártatlanságát ezzel az alkotással elvesztő, szándékosan elcsúnyított Carrey Mulligan szintén zseniális. Jellemeik közötti szakadéknyi különbség kiemeli, kontrasztossá teszi hibáikat. Rákényszerítik egymást a bűntudatra. Nem derül ki, hogy hogy jutottak el idáig, de lényegtelen a történet mondandóját tekintve. Én férfiembert ennyire hitelesen még nem láttam sírni filmen. Ahogy a végén összeroskad az történelmi pillanat, minden idők legjobb alakításai között a helye.
"Ha másképp nem, majd sokkolással menni fog." Gondolta magában Steve McQueen, mikor eldöntötte, hogy egy igazán családcentrikus drámát fog készíteni. Bejött neki. Persze közel se gondolt ilyet, de még csak hasonlót se. Száguldhatnak a gondolatok a mai materialista, erkölcstelen világ kegyetlenségéről. A kor egyik fontos problémáját kiválóan jellemző, hatásos, összetett dráma. Felcsillan a remény, hogy képesek megváltozni. Muszáj hinni benne, különben menthetetlen a világ. 7/10
Nálam olyan 6/10, hiszen egy teljesen üres történetre mégis képesek voltak ráhúzni egy kibaszottul zseniális hangulatot.
VálaszTörlésIgen ez nagyjából igaz. Csak az ürest inkább helyettesítsük egyszerűvel, mert tényleg egyszerű, de ebben az egyszerűségében van az lényege és az említett hangulat az, ami megadja az erejét.
VálaszTörlés