Styx
Hamis szelek (Miért?#!)
Wolfgang Fischer (2018)
A visszafogottság, a hatásvadászat kerülése és a kimondatlanul maradó, nézőben megfogalmazásra kerülő üzenetek együttese belekódolja az intellektuális művészet érzetét az élménybe. És valóban van olyan érdekes a konfliktus, hogy fontosnak és aktuálisnak lehessen tartani. Nade vajon elég ez ahhoz, hogy élvezetes is legyen és jó vagy kiváló filmnek tekintsük? Hát tudja a fene! Ha van film, aminél nincs egyértelmű válasz egy ilyen kérdésre, akkor ez az. Mindenkinek magának kell eldöntenie.
A lassú, hiperrealista, későn kibontakozó cselekmény az átlag nézőnél jó eséllyel kiveri a biztosítékot, számomra viszont egyáltalán nem volt unalmas. Nagyon keveset mond a film. Egy nőt követ, aki a játékidő túlnyomó részében egyedül vitorlázik, küzd a természettel és a gépeivel. Aztán egy ponton megoldhatatlan morális problémával találja szemben magát, választ egy legkisebb rossznak megfeleltethető megoldást, aztán vége. A felvetés a szenzációs húzás, mert annyira lecsupaszított és zavaró körülményektől mentes, hogy teljesen más megvilágításba kerül. Ha a napi szinten a szemünkbe, fülünkbe öntött uszító kampányhoz képest vizsgáljuk, ordító a különbség. Mint ilyen, kötelezővé kéne tenni, tananyaggá válhatna, mert a maga egyszerűségében zseniális. Vannak akik a saját érdekeiket a szemük előtt tartva binárissá akarják varázsolni a migráció kérdését, de őszintén remélem, ha az emberek ezt a filmet megnézik, kicsit másképp fognak gondolkodni utána. Csak előbb ugye tudomást kellene szerezniük a létezéséről... 7/10
+ Susanne Wolff gyönyörű.
Wolfgang Fischer (2018)
A visszafogottság, a hatásvadászat kerülése és a kimondatlanul maradó, nézőben megfogalmazásra kerülő üzenetek együttese belekódolja az intellektuális művészet érzetét az élménybe. És valóban van olyan érdekes a konfliktus, hogy fontosnak és aktuálisnak lehessen tartani. Nade vajon elég ez ahhoz, hogy élvezetes is legyen és jó vagy kiváló filmnek tekintsük? Hát tudja a fene! Ha van film, aminél nincs egyértelmű válasz egy ilyen kérdésre, akkor ez az. Mindenkinek magának kell eldöntenie.
A lassú, hiperrealista, későn kibontakozó cselekmény az átlag nézőnél jó eséllyel kiveri a biztosítékot, számomra viszont egyáltalán nem volt unalmas. Nagyon keveset mond a film. Egy nőt követ, aki a játékidő túlnyomó részében egyedül vitorlázik, küzd a természettel és a gépeivel. Aztán egy ponton megoldhatatlan morális problémával találja szemben magát, választ egy legkisebb rossznak megfeleltethető megoldást, aztán vége. A felvetés a szenzációs húzás, mert annyira lecsupaszított és zavaró körülményektől mentes, hogy teljesen más megvilágításba kerül. Ha a napi szinten a szemünkbe, fülünkbe öntött uszító kampányhoz képest vizsgáljuk, ordító a különbség. Mint ilyen, kötelezővé kéne tenni, tananyaggá válhatna, mert a maga egyszerűségében zseniális. Vannak akik a saját érdekeiket a szemük előtt tartva binárissá akarják varázsolni a migráció kérdését, de őszintén remélem, ha az emberek ezt a filmet megnézik, kicsit másképp fognak gondolkodni utána. Csak előbb ugye tudomást kellene szerezniük a létezéséről... 7/10
+ Susanne Wolff gyönyörű.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése