The Big Chill

A nagy borzongás
Lawrence Kasdan (1983)

Ha ez a film alapján kéne bárminemű következtetést levonnom a 80-as évek amerikai középosztályáról, akkor felőlem mehetett volna mindenki a gyogyósok közé. Maradjunk annyiban, hogy igen furcsa, bizarr idők lehettek azok. Nem azért jó film, mert visszaadja a korszellemet (tényleg visszaadja), hanem azért mert elképzelhetetlenül, hovatovább ledöbbentően irreális. Hogy ezt Kasdan hogy gondolhatta komolyan, arra nincs épkézláb ötletem. Neki meg mentsége. A közös barát halála után olyan idilli a hangulat, hogy az erre szolgáló gyenge lábakon álló pityergések közel se tudják feloldani ezt az ellentmondást. Abszurd, nevetséges és valahogy mégis tanulságos egyszerre. Durván ráerősít a hatásra az egyébként remekül összeválogatott, ugyanakkor erősen túlhasznált soundtrack. Minden cselekedetüknek megvan a magja, ami tiszta (és esetleg helyes, erkölcsös), de a végére mindig valahogy sikerül annyira eltúlozni, hogy nevetséges lesz. Majd végig tátott szájjal bámultam hogy mi folyik.   6/10