2014. április 18.

Borgman

Alex van Warmerdam (2013)

Az a legjobb az ilyen szürreális agymenésekben, hogy ha nem túl öncélú és nem annyira érthetetlen, hogy öt perc alatt elmenjen a kedvem tőle, akkor gyermeki érdeklődéssel, tágra nyílt szemmel tudom nézni és nagy valószínűséggel végig fenn is marad ez az állapot. Vicces és izgalmas ahogy csinálják amit csinálnak - merthogy csinálják, ezt másképp nem lehet megfogalmazni - szó nélkül, céltudatosan, mintha teljesen magától értetődő lenne. Persze első ránézésre semmi értelme nincsen, mégis igen szórakoztató. És ha jobban belegondolok, azért elég sok élethelyzetre visszavezethetőek a különös szituációk. Egyfajta reflexió ez a világra, csak borzalmasan eltorzítva. Itt nincs egyetemes tanulság vagy végcél, mindenki gondoljon amit akar és ez így van jól. Ha már a végnél tartunk, itt érzem egyedül gyengének az alkotást. Vártam volna, hogy valami (hangsúlyozottan valami) még történjen, de sajnos nem. Viszont ez már nem veszi el az addigi élmény érdemeit. Roppant élvezetes kis őrület.   7/10



2 megjegyzés :