Viktoria: A Tale of Grace and Greed

Viktória: A zürichi expressz
Men Lareida (2014)

Valódi drámát és edzett szívemet felpezsdítő filmélményt ugyan nem vártam tőle, de elég nagy számnak tekintem már azt is, hogy egy olyan nehezen vászonra vihető jelenet, mint a gettóbeli barátnősködés, nem lett ciki. Magyar színészekkel készült (gondolom igazából nem azok), realistának szánt, drámai jelenet és nem vérgagyi. Ezt is megértük. Tényleg rohadt nehéz az ilyesmit hitelesen ábrázolni és azért megvallom, távol áll tőlem, hogy elégedetten csettintsek, de mindenesetre nem a megszokott, kínos bénázás megy. Mondjuk ez egy kirívó jelenete a filmnek, a készítők sokkal kockázatkerülőbbek annál, mintsem hogy ilyen nehéz feladatok elé állítsák saját magukat és esetleg ilyesmiken csússzon el a lényeg. Javarészt kétszereplős beszélgetésekre korlátozódik a cselekmény és tulajdonképpen nincs is nagyobb baj ezzel, többnyire működgetnek.


Végül, inkább az a fő probléma, hogy nincs kidolgozva a bővebb háttér és nincs olyan összetett se Viktória karaktere, se a mondanivaló, hogy nagyon szíven tudná ütni az embert. Ráadásul végig olyan érzés nézni, mintha már láttam volna, ami persze teljességgel lehetetlen. Az ok nyilvánvaló. Szolgai interpretációja ez a hírekben hallott történetfoszlányoknak némi hozzáképzelt, közepes minőségű, gyenge fantáziájú eszmefuttatással megtoldva. Ha meg nem így van, akkor meg azért gond, mert annak néz ki. Na azért nem annyira siralmas a helyzet. Jó kis film ez, nem kell bántani, csak sajnos nagyon messze van attól, hogy egy lapon lehessen említeni az északi filmek vagy éppen a román újhullám darabjaival.   6/10

Megjegyzések