Anora

Sean Baker (2024)

Óóó, ha az a középső hajkurászós szegmens nem lenne így elhúzva. Egy jó 10-15 perc, nem sok, ennyit kellene még kivágni belőle, és akkor tökéletes lenne. Az első harmada iszonyúan megnyer és elszórakoztat, a középsőt még élvezed, de már elkezd dolgozni benned, a harmadik leránt a valóságba, az utolsó jelenet meg lemészárol. Az ilyen zseniális befejezés nagyon ritka, ezt nem csak elismerni, propagálni is kötelező. Magam sem hiszem el, de eddig Sean Baker-szűz voltam. Vagyis ez így ebben formában nem igaz. A Tangerine-t elkezdtem, de nem bírtam. Értem, látom, hogy mit csinál Baker. Sőt, annyit hallgattam már beszélgetéseket a filmjeiről podcastokban, hogy szinte már láttam is a filmjeit. De én nem akarom ezeket ténylegesen is átélni. Ezzel a mainstream felé nyitással közelebb került hozzám, bepróbáltam és igen, ez így már nagy buli nekem is. Kurvára érti a filmnyelvet, a vérében van a szakma, csodásan vezeti a nézőt, maximálisan rá lehet bízni magunkat. Szóval nagyon örülök, hogy rávettem magam, mert ez egy hatalmas fakkjee.   8/10