Flow

Áradás
Gints Zilbalodis (2024)

Van az a mondás, hogy macskával mindent el lehet adni. Na ez erre a filmre is igaz, nem ez a kivétel. Igen, ezt azért mondom, mert a buborékomban nagyon elszaporodtak az istenítések, de a saját tapasztalatommal már nem tudom alátámasztani. Érdekes a rajzstílus, de csupán annyira, hogy a végéig már nem tart ki az általa keltett lelkesedés. Maga a látvány, a táj, a karakterrajz, az életszerű és a meseszerű nem túl izgalmas kombinációját hozza. Kb. mint a Shadow of Colossus világa, és annak a játéknak se ez volt a fő ütőereje. Nekem az se szimpatikus, hogy az állati szereplők 25,7%-ban emberien viselkednek, amit nehéz hova tenni. Persze, látom, hogy vannak fantasy elemek a sztoriban is, de... Basszus! Milyen sztoriban?! Értelme alig, redundáns és esetleges érzetű. A zene szintén gyenge pont a generikusságával. A legpozitívabb dolog az a film legelején a videojátékos beállítás és kameramozgás. De ebből se marad semmi a végére... Na, most itt úgy jön le, hogy nagyon kivagyok tőle, de igazából tök korrekt film. Csak az osztályzatokat meg a lelkesedést nem tudom átérezni.   6/10