Mission: Impossible - Fallout
Mission: Impossible - Utóhatás
Christopher McQuarrie (2018)
Hát igen. Elképesztő mutatványokat láthatunk, a legkorszerűbb, a legextrémebb, Cruise agyontöri magát (csak nekünk!), micsoda kamerakezelési újítások, csodálat, örömmámor, miegymás. Jól érzed a cinizmust, kedves olvasó, de a kezem a szívemen, én tényleg nem akarom elvitatni az érdemeit. Technikailag nagyon ott van a film: okosan megtervezett koreográfia, kiváló és helyenként virtuóz kamerakezelés, ízlésesen használt csúcstechnikájú cgi, bátran használt kaszkadőri munka, érdekes és változatos környezet (földön, vízen, levegőben), stb. Ezen felül egész ügyesen lavírozik a nosztalgikus visszatekintések, az ismert karakterek ismert tulajdonságainak a puffogtatása, a felső, elérhetetlen politikai játszadozások porhintése, az ugratások, a keménykedések és az akciók között.
Egy darabig. Aztán ahogy az elődök, egy ponton ez sem bír tovább magával. Úgy az első 3/4 óra lehet az, ahol egész meglepetten néztem, hogy ha ez így megy tovább, akkor kilométerekkel lesz jobb, mint bármelyik a korábbi MI filmek közül. Addig egész hihető és izgalmas. Aztán újra kiderül, hogy megint mindenki mindenkinek keresztbe tesz, természetesen mindenki előre tud mindenkiről mindent, átlátnak egymáson még úgy is, hogy közben valamiért mindig újra kell tervezniük mindent, de így is simán megy a jövőbelátás sok-sok lépéssel tovább. Egymásra licitálnak, mert ez a franchise egyetlen mozgatórugója, hiába teljesen értelmetlen már a második lépéstől. A gyakorlati oldalon a bullshit csak a szokásos. Az akciók közben mindenki isten szemével látva tudja, hogy ki merre tart, mindig a jó időben toppan oda ahova kell, stb. De ez a része legalább látványos. Úgy a játékidő 2/3-áig még nem is bosszantott fel igazán. A végére azonban teljesen elvesztjük a talajt. Ami az elején még izgalom és feszültség volt, a hosszú fináléban már csak unalom és bosszankodás. Azért is bosszantó, mert szerintem feleslegesen lett a történet agyonbonyolítva és az akciók is pár extremitás-szinttel lejjebb lennének a leghatásosabbak. Nagyon földhöz ragadt vagyok. 5/10
Christopher McQuarrie (2018)
Hát igen. Elképesztő mutatványokat láthatunk, a legkorszerűbb, a legextrémebb, Cruise agyontöri magát (csak nekünk!), micsoda kamerakezelési újítások, csodálat, örömmámor, miegymás. Jól érzed a cinizmust, kedves olvasó, de a kezem a szívemen, én tényleg nem akarom elvitatni az érdemeit. Technikailag nagyon ott van a film: okosan megtervezett koreográfia, kiváló és helyenként virtuóz kamerakezelés, ízlésesen használt csúcstechnikájú cgi, bátran használt kaszkadőri munka, érdekes és változatos környezet (földön, vízen, levegőben), stb. Ezen felül egész ügyesen lavírozik a nosztalgikus visszatekintések, az ismert karakterek ismert tulajdonságainak a puffogtatása, a felső, elérhetetlen politikai játszadozások porhintése, az ugratások, a keménykedések és az akciók között.
Egy darabig. Aztán ahogy az elődök, egy ponton ez sem bír tovább magával. Úgy az első 3/4 óra lehet az, ahol egész meglepetten néztem, hogy ha ez így megy tovább, akkor kilométerekkel lesz jobb, mint bármelyik a korábbi MI filmek közül. Addig egész hihető és izgalmas. Aztán újra kiderül, hogy megint mindenki mindenkinek keresztbe tesz, természetesen mindenki előre tud mindenkiről mindent, átlátnak egymáson még úgy is, hogy közben valamiért mindig újra kell tervezniük mindent, de így is simán megy a jövőbelátás sok-sok lépéssel tovább. Egymásra licitálnak, mert ez a franchise egyetlen mozgatórugója, hiába teljesen értelmetlen már a második lépéstől. A gyakorlati oldalon a bullshit csak a szokásos. Az akciók közben mindenki isten szemével látva tudja, hogy ki merre tart, mindig a jó időben toppan oda ahova kell, stb. De ez a része legalább látványos. Úgy a játékidő 2/3-áig még nem is bosszantott fel igazán. A végére azonban teljesen elvesztjük a talajt. Ami az elején még izgalom és feszültség volt, a hosszú fináléban már csak unalom és bosszankodás. Azért is bosszantó, mert szerintem feleslegesen lett a történet agyonbonyolítva és az akciók is pár extremitás-szinttel lejjebb lennének a leghatásosabbak. Nagyon földhöz ragadt vagyok. 5/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése