Sanctuary

Zachary Wigon (2022)

Ha már úgyis Diablózók megállás nélkül, gondoltam stílusos lenne Sanctuary-t néznem akkor is, amikor éppen filmezek. Hehe. Egyébként teljesen ismeretlenül ugrottam ebbe a filmbe. És kizárólag Chris Abbott miatt. Aztán 10 perc után majdnem ki is kapcsoltam. De így utólag nem vagyok biztos benne, hogy nem lett volna jobb, ha valami mást csinálok helyette. Kiismerhetetlen, elbaszott és értelmetlen dolgok történnek folyamatosan. Viszont! Random pillanatok a zsenialitás határát súrolják. Ilyenkor egy csapásra majdnem értelmet nyer az egész szenvedés, csak aztán sajnos mindig visszacsöppenünk a kilátástalan, képtelen, kicsavart helyzetekbe. A vége irtó cuki, ez majdnem megvett, de összességében nézve azért egyértelműen túlsúlyban van a kérdőjel. Még belegondolni is rossz, hogy emberek ilyen kapcsolatokban vergőd(het)nek.   5/10

– Margaret Qualley játéka nem szimpatikus. Most sem.