Eternity

Örökké veled?
David Freyne (2025)

Mintha éledezne a vígjáték műfaj. Nagy nevekkel készítenek high concept sztorit, ilyen mostanában nem nagyon volt. De ez talán a legnehezebb az összes zsáner közül. Aktuálisnak, okosnak, ügyesnek és mindenekelőtt ösztönösnek kell lenni, hogy meglegyen a bugi, ami elviszi az élményt. Az ilyesmi régen is ritka volt, manapság meg... Itt maga a koncepció is rengeteg kérdést vet fel, amit természetesen egyáltalán nincs értelme vesézgetni, de valahogy mindig ott motoszkál a gondolat az ember fejében, hogy mekkora hülyeség is ez az egész. (A Idétlen időkignél pl. nincs ilyen gond.) Túl is van gondolva a sztori, ebben bőven nincs ennyi játékidő. Nagyon maximum 90 percben, pörgősen kéne egy ilyen marhaságot eladni, itt ennél majdnem fél órával több van. Nem lenne szabad hagyni a nézőt elkalandozni. Szerint kicsit túl komolyan is veszi magát, még ha végül tényleg jó helyre is lyukad ki. A legnagyobb gondom viszont az, hogy nem érződik őszintének és melegszívűnek, inkább kiszámított, kimatekozottnak... Minden tiszteletem Elisabeth Olsené és Miles Telleré, nagyon szeretem őket a drámai szerepeikben, de nekik ez a szerep nem állt jól. Callum Turner viszont remek... Összességében egy könnyed kis hülyeség, ami senkinek nem árt, de tele van kortünetekkel, szóval nem egy maradandó élmény.   5/10