Avatar: The Way of Water

Avatar: A víz útja

James Cameron (2022)

Én védeni szoktam az első részt, mert akármennyire is szkeptikus voltam vele, mindig meggyőzött. Minden alkalommal újra hitetlenné váltam, pedig 3x is megnéztem. Viszonylag izgatottan vártam a folytatást, de - ki nem találjátok - szkeptikusan. Nem láttam szükségét a folytatásnak, de mivel Cameron általában rácáfol az emberre, gondoltam, csak lesz belőle valami.

És lett is valami, de meggyőzve nem lettem. A látvány persze csodás, a 3D működik, de a stílus egyre kevésbé az enyém. Az első rész földközelibb, valóságszerűbb világát felváltotta a csiricsáré giccses álomtenger, és ez elég sokat elvesz az átélhetőségből. Lényegében ez egy animációs film, és ezzel nehezen tudok mit kezdeni. Túl hasonló mindenki és nagyon elveszti a színészi játék a élét ezekkel az egyenarcokkal. Egy rendes animációs filmben, főleg ha animéről van szó, ennek épp az ellenekezője a jellemző. Nagyobb baj ennél, hogy nincs filozófiai mélység. És sajnos nem láttam meg, hogy miért ebbe fekteti az enerigát Cameron. Ahogy az első részben is, itt is a konyhai szintű párbeszédek és a helyenként agysorvasztó narráció a leggyengébb pont. Érzelmileg nem is tudok involválódni. A spirituális blabla meg még kevésbé van rám hatással... A csodával határos módon nem válik unalmassá a végtelen hosszúságú záró küzdelem. Nem jól használja ki az időt, nem igazán arányos, hogy melyik szereplő, melyik szál mennyi időt kap. És hát kurva hosszú, ezt azért nem lehet elhallgatni. Elmegy vele az idő, de érezni a hosszt. Ahhoz képest, hogy mennyi ideig foglalkoztak vele, ez az írás minden, csak nem esszenciális. Egyszerű, buta fordulatokkal van tele. El kellett volna engedni az első résszel.   6/10

– Biztos alakítottak valamit Sigourney Weaver hangján, de így is nagyon fura egy kiskamasznak.