Hope

Hope - Remény
Na Hong-jin (2026)

Tényleg nem is tudom, hogy mit gondoljak. Meg kéne nézni még egyszer, hogy jobban átlássam. Na Hong-jin egy öntörvényű örömjátékot készített magának. Hogy ebbe senki nem szólt bele felülről, az hétszentség. Az utolsó szegmens öncélú módon teljesen más síkra terelődik, amivel egyszerűen képtelenség mit kezdeni. Úgy, hogy nincs folytatása, nem látom értelmét. Így nem lehet befejezni egy filmet! Nettó szemétség, mert kíváncsi lennék, hogy mit hoz ki ebből. Kozmikus csaták, akármi lehet... Ettől függetlenül is egy nagyon egyenetlen film. A nyitó szekvencia számomra kicsit kimért, de mesteri szinten kivitelezett és kifejezetten élvezetes. A film legjobb része. Utána nehezen találja a fókuszt, de csak tátott szájjal lehet nézni. A bénább cgi engem speciel nem zavart, mert irtó izgalmas a design és szokatlan a tálalás, szóval ezen a téren is kettős. A rengeteg túlnyújtott akcióval viszont nem nagyon tudtam mit kezdeni. Redundáns élmény és ezért sínyli meg a hosszú játékidőt. Közben persze van néhány eszement humoros szekvencia is, na azok nagyon ütöttek... Áhh, tényleg meg kell nézni még egyszer. Mindent összevetve egy nagyon szokatlan, helyenként kifejezetten inspiráló érdekesség. Az biztos, hogy ezután a producerek kicsit hunyorítva fognak Na Hong-jinre nézni, amikor kívánságai lesznek.   7/10