Ready Player One
Steven Spielberg (2018)
Erről a filmről két féle, általában elég szélsőséges véleményt lehet olvasni. (Ami természetesen egyáltalán nem korrelál az aggregátor oldalak által prezentált közönségsikerrel.) Spielberg menjen nyugdíjba (én már régóta mondom), illetve, hogy micsoda felhőtlen és szórakoztató tiszteletadás ez. Én nem tudok egyetlen filmet se ilyen feketén-fehéren látni.
Kezdjük azzal, hogy az ég adta világon semmit nem ad a film értékéhez, hogy ismert popkulturális szereplőkkel van tele. Nem utalnak semmire, csak úgy vannak. Ebből és a történet egyszerűségéből következik, hogy a film a beharangozott célját egyáltalán nem képes elérni. Teljesen ellentétes a pop imádata az easter egg misztériumával és a geek/nerd megszállottsággal szemben. Valami olyasmi ez, mint amikor egy kívüálló a felszínes tudásával, megpróbál bemutatni valamit, aminek egyáltalán nem érti a szépségét és mélységét. Rémesen félremegy ez a fajta megközelítése a témának.
Rengeteg logikai hülyeség, indokolatlanul elnagyolt történetbéli esemény zavart a filmben, de a leginkább az olyan blődségek, mint ezek az egymásra pakolt lakókonténerek. Persze nagyon szépen kidolgozott dizájnelem, de közben teljesen használhatatlan, helypazarló, kivitelezhetetlen elképzelés. Lehetne valami valóságközelibbet kitalálni úgy, hogy attól még tákolt érzetű legyen.
Mindezeken felül, én lepődtem meg a legjobban, hogy a fenti elbaszottsága mellett, mégis elmegy egyfajta élvezhető, nem túl ártalmas kapudrog-szerűségnek. Sík egyszerű, ignoráns és unalmas a dramaturgiája, de felkeltheti az érdeklődést a játékok világa iránt. Talán. A Spielberg féle gördülékeny rendezésnek megvan az az egyetlen nagy előnye, hogy kíváncsiságot ébreszt a nézőben a történet végkimenetelét illetően. Beleharapsz a dupla sajtbugerbe, megcsap a tökéletesen kiszámított só-zsír-fehérje-szénhidrát arány, és habzsolva betolod, hogy utána egyből megbánd.
Azzal a megkötéssel, hogy kizárólag egyszeri, könnyed szórakozásnak, de én ajánlottnak mondanám. Pedig úgy álltam neki, hogy épp annyira meg fogom vetni, mint az utóbbi sok Spielberg filmet. Irgalmatlan nagy cgi őrület, helyenként minősíthetetlenül vacak látványvilággal, meglepetést meg még csak véletlenül sem tartogat, de valahogy mégiscsak jól esett kicsit. 6/10
Erről a filmről két féle, általában elég szélsőséges véleményt lehet olvasni. (Ami természetesen egyáltalán nem korrelál az aggregátor oldalak által prezentált közönségsikerrel.) Spielberg menjen nyugdíjba (én már régóta mondom), illetve, hogy micsoda felhőtlen és szórakoztató tiszteletadás ez. Én nem tudok egyetlen filmet se ilyen feketén-fehéren látni.
Kezdjük azzal, hogy az ég adta világon semmit nem ad a film értékéhez, hogy ismert popkulturális szereplőkkel van tele. Nem utalnak semmire, csak úgy vannak. Ebből és a történet egyszerűségéből következik, hogy a film a beharangozott célját egyáltalán nem képes elérni. Teljesen ellentétes a pop imádata az easter egg misztériumával és a geek/nerd megszállottsággal szemben. Valami olyasmi ez, mint amikor egy kívüálló a felszínes tudásával, megpróbál bemutatni valamit, aminek egyáltalán nem érti a szépségét és mélységét. Rémesen félremegy ez a fajta megközelítése a témának.
Rengeteg logikai hülyeség, indokolatlanul elnagyolt történetbéli esemény zavart a filmben, de a leginkább az olyan blődségek, mint ezek az egymásra pakolt lakókonténerek. Persze nagyon szépen kidolgozott dizájnelem, de közben teljesen használhatatlan, helypazarló, kivitelezhetetlen elképzelés. Lehetne valami valóságközelibbet kitalálni úgy, hogy attól még tákolt érzetű legyen.
Mindezeken felül, én lepődtem meg a legjobban, hogy a fenti elbaszottsága mellett, mégis elmegy egyfajta élvezhető, nem túl ártalmas kapudrog-szerűségnek. Sík egyszerű, ignoráns és unalmas a dramaturgiája, de felkeltheti az érdeklődést a játékok világa iránt. Talán. A Spielberg féle gördülékeny rendezésnek megvan az az egyetlen nagy előnye, hogy kíváncsiságot ébreszt a nézőben a történet végkimenetelét illetően. Beleharapsz a dupla sajtbugerbe, megcsap a tökéletesen kiszámított só-zsír-fehérje-szénhidrát arány, és habzsolva betolod, hogy utána egyből megbánd.
Azzal a megkötéssel, hogy kizárólag egyszeri, könnyed szórakozásnak, de én ajánlottnak mondanám. Pedig úgy álltam neki, hogy épp annyira meg fogom vetni, mint az utóbbi sok Spielberg filmet. Irgalmatlan nagy cgi őrület, helyenként minősíthetetlenül vacak látványvilággal, meglepetést meg még csak véletlenül sem tartogat, de valahogy mégiscsak jól esett kicsit. 6/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése