The Lair of the White Worm

A fehér féreg búvóhelye
Ken Russell (1988)

Nem nagyon tudok egy egészként, egy saját egyéniséggel bíró alkotásként tekinteni rá. Csak úgy megtöténnek benne a dolgok, bármiféle súly vagy jelentőség nélkül. Reménytelen próbálkozás beleszeretni, mert képtelenségnek tűnik átélni a szituációkat, illetve beleélni magamat még a legcsekélyebb szinten sem. Éppen ezért csak tényezők maradnak meg belőle. Képek, hangulatok, mozzanatok. Mint pl. Hugh Grant és Peter Capaldi zabolátlan hajszerkezete, Amanda Donohoe szemet vonzó gazellateste (és szintén tekintetet rabló fogköve - gáz), a bénácska beszélgetések, mint a cselekmény javát kitevő, toporgó, unalmas gyötrődés és az esetlen, nagyon b-filmes mítoszépítés. Nyolc évvel az Altered States után nehéz elképzelni, hogy hogy sikerült ezt összehozni. Nyilván nem kell komolyan venni (vicces lenne), de bárhogy próbálok közelíteni, minden szempontból bénának tűnik. Nem elég vicces, nem elég mozgalmas, nem elég furcsa, nem elég érdekes.   5/10

Megjegyzések