Marriage Story
Házassági történet
Noah Baumbach (2019)
Micsoda karrier, milyen kiváló filmek (eddig 6 volt tőle a kedvenceim között), szakmai elismertség, szinte minden amit elérhet egy erős szerző, és mégis az az érzésem, hogy Noah Baumbach most érett be (igazán). Ez az első felnőtt filmje. Sokkal átgondoltabb és komolyabb, mint eddig bármi tőle. Mesteri párkapcsolati dráma, sziporkázó humorral, távolabbra néző társadalmi kitekintésekkel. Tökéletes arányban, mesteri ütemérzékkel keveri a drámát a vígjátéki elemekkel és a szűk, erősen szubjektív érzelmeket az objektív vizsgálódással. A mellékszereplők hozzák a könnyítést, a frissítést, a cinizmust, a humort, hogy elviselhetővé tegyék, zárójelbe helyezzék, élhetővé tegyék a pár drámáját. Nade micsoda mellékszereplők (Ray Liotta, Alan Alda, Laura Dern)! És micsoda főszereplők! Scarlett végre ismét színészkedik, Adam Driver pedig megint most a legjobb (mint minden filmjében kb.). A nagy jelenete a végén, illetve az éneke teszi fel az i-re a pontot. Egyszerűen mesteri... Egyébként a két dal beágyazása szintén a film nagyságát erősíti. Egy magasabb szintre emelkedik ezek az üdítő, az élményt gazdagító, de a filmmel szoros egységben maradó, fontos mondanivalóval bíró jelenetek által (a felszabadult nő, az újrakezdésre kényszerülő férfi). A film legmélyebb rétege szerintem az, hogy ilyen kiegyenlített és objektív tud lenni, ami a magánéleti vonatkozást tekintve még inkább tiszteletre méltó. Woody Allen legjobbjait idézve (Crimes and Misdemeanors, Husbands and Wives, Hannah and her Sisters) univerzálisnak, időt állónak és instant klasszikusnak tűnik. Kiérződik rajta, hogy tisztában van az egész történet first world problem jellegével... Szóval én teljesen odáig vagyok meg vissza. 9/10
Noah Baumbach (2019)
Micsoda karrier, milyen kiváló filmek (eddig 6 volt tőle a kedvenceim között), szakmai elismertség, szinte minden amit elérhet egy erős szerző, és mégis az az érzésem, hogy Noah Baumbach most érett be (igazán). Ez az első felnőtt filmje. Sokkal átgondoltabb és komolyabb, mint eddig bármi tőle. Mesteri párkapcsolati dráma, sziporkázó humorral, távolabbra néző társadalmi kitekintésekkel. Tökéletes arányban, mesteri ütemérzékkel keveri a drámát a vígjátéki elemekkel és a szűk, erősen szubjektív érzelmeket az objektív vizsgálódással. A mellékszereplők hozzák a könnyítést, a frissítést, a cinizmust, a humort, hogy elviselhetővé tegyék, zárójelbe helyezzék, élhetővé tegyék a pár drámáját. Nade micsoda mellékszereplők (Ray Liotta, Alan Alda, Laura Dern)! És micsoda főszereplők! Scarlett végre ismét színészkedik, Adam Driver pedig megint most a legjobb (mint minden filmjében kb.). A nagy jelenete a végén, illetve az éneke teszi fel az i-re a pontot. Egyszerűen mesteri... Egyébként a két dal beágyazása szintén a film nagyságát erősíti. Egy magasabb szintre emelkedik ezek az üdítő, az élményt gazdagító, de a filmmel szoros egységben maradó, fontos mondanivalóval bíró jelenetek által (a felszabadult nő, az újrakezdésre kényszerülő férfi). A film legmélyebb rétege szerintem az, hogy ilyen kiegyenlített és objektív tud lenni, ami a magánéleti vonatkozást tekintve még inkább tiszteletre méltó. Woody Allen legjobbjait idézve (Crimes and Misdemeanors, Husbands and Wives, Hannah and her Sisters) univerzálisnak, időt állónak és instant klasszikusnak tűnik. Kiérződik rajta, hogy tisztában van az egész történet first world problem jellegével... Szóval én teljesen odáig vagyok meg vissza. 9/10
Puhányságom miatt még nem kapja meg a 10-et, de nagyon esélyes.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése