Shithouse

Cooper Raiff (2020)

Az mindig hamar átjön, amikor valaki ösztönösen képes az élményeit átültetni a filmvászonra. Cooper Raiff projektjének már az első pár perce teljesen érthető és átélhető, mert messziről világlik róla, hogy őszinte és személyes élményeken alapul. Fiataltól (23!) nem gyakran kapunk ilyen érett, átgondolt filmet. Aktuális, elkapja a kor szellemét és nem erőlteti a műfaji kliséket, túlzásokat. Teszi mindezt úgy, hogy egyébként abszolút a zsáner határain belül mozog. Minden technikája, húzása ismerős valahonnan, de ez egyáltalán nem gond. Talán az időben eltolt lezárás az egyetlen, ami kicsit kilóg az egészből, ám ez már nem okoz komolyabb törést. Jó a humora, érdekesek a figurák és a korhoz igazodva elég szarok a zenék. Lehet, hogy nem egy mestermű, hogy nem fog hosszú távon fennmaradni és hogy másodjára már nem tudja ugyanazt az élményt hozni, de ettől még érvényes és hatásos.   8/10