Minari

Lee Isaac Chung (2020)

Hát nem is tudom. Valami nagyon félrement ezzel az élménnyel, mert olyanokon gondolkozom, mint amikor például mondja a gazdálkodással küzdő pali, hogy be kell fejeznie amit elkezdett. Amikor nyilvánvalóan azt a fajta életet választotta, ami folyamatos gyötrelmekkel teli. Vagy ez az egész termény eladási mizéria is annyira félvállról van kezelve. Miért nem lehet sehol máshol eladni a terményt? Vagy hogy miért kizárólag a csirkeszexelés az egyetlen lehetőség a munkára? Vagy miért szívja így a nő a pali vérét, amikor közös döntéssel költöztek oda? Vagy végül miért hozza mégis össze őket a tűz a végén? Vagy miért hiányzik az intimitás teljesen a filmből?

Persze ha nagyon akarom, mindre lehet válaszolni. Csak ezekkel az arányokkal nekem nem egyértelműen fogalmazza meg a film a miérteket.  A hangsúlyok egyszerűen nem fekszenek nekem, mert minden egyes karakterben van valami kurfinya, ami miatt kicsit erőltetettnek és/vagy direkt túlgondoltnak tűnik. Egyébként a közösség, a kor, maga a küzdelem, a családi konfliktus mind maximálisan filmre való... Lehet bátran próbálkozni vele, mert a letterboxd-os chart alapján én vagyok az értetlen különc, mindenki más oda van érte.   6/10