Unforgiven

Nincs bocsánat

Clint Eastwood (1992)

Azt ne is kérdezze senki, hogy eddig miért nem láttam. Én sem tudok értelmes okot kitalálni. Ugyanakkor, vagyis épp a híre miatt, nagyon meglepett ez a film. Mert nem számítottam ilyen összetett és gondolatébresztő történetre. Egy hatásos westernre számítottam, aztán ehhez képest egy erősen filozófikus felütésű, lassú hőskölteményt kaptam. Szikár. A látvány lenyűgöző, az akciók pedig direkt látványtalanok, hogy valóságosnak megélhetőek legyenek. Szinte banális a cselekmény kiindulása. A karakterek ambivalensek, nehezen azonosulhatóak. Jelképezik a régi és az új kor szembenállását. Nincsenek jók és rosszak, nincsen nagy drámai ív, csak ez az elbaszott világ, amiben valahogy senki nem tud jót cselekedni. Eastwood pedig távol marad az ítélkezéstől. Igaza van, csak rontani lehetett volna rajta. Igazságot szolgáltat Bill Munny? Vagy csak bosszút áll? Egyáltalán mi vezérli? Rengeteg nehezen megválaszolható kérdés merül fel... Egy viszont biztos, amikor másodjára nézem majd, ugyanilyen izgalmas lesz, és talán kicsit még többet megértek belőle a világról. Mert most, miután először láttam, egyértelműen többnek érzem magam.   9/10