Deep Water

Mélyvíz

Adrian Lyne (2022)

Lám, lám, lám. Minő furcsaság. Egy hiba a rendszerben. 2022-ben felbukkan egy olyan rendező, aki anno erotikus témával fűszerezett thrillerekkel szerzett magának hírnevet, de már 20 éve nem ült be a székébe. És most mit csinál?! Hát ugyanott folytatja, ahol abbahagyta. Csakhogy ilyen filmek manapság már nem készülnek. Hollywood jelen állapotában túl prűd ehhez. Nagy sztárokkal, testiséggel teletömött, feszültségre és izgalmakra játszó, ponyva krimit manapsán nem lehet elképzelni nagy vásznon. Anélkül meg pláne, hogy valami modernnek gondolt, a zsánerből egyébként egyáltalán nem hiányzó, oldalba rúgás ne kerülne bele. Ma vagy komolyan vesznek valamit, vagy eltartott ujjal próbálják meg dekonstruálni. Márpedig Lyne, a kor elvárásaira fittyet hányva, azt csinálja amihez ért. Vagyis egy filmszerű filmet gyárt.

Látom a véleményeket, de egyszerűen nem értem, hogy miért ment félre a népeknél. Én vagyok kisebbségben, mert nálam működik. Igaz, a határon táncol, de én elhiszem, amit látok. Látok egy kiválóan ábrázolt, nem éppen szokványos kapcsolatot. Affleck figurája egy jómódú, átlagos fickó, aki nem ébred rá, hogy elképesztően unatkozik. Ana de Armasé pedig egy az életet mindenáron habzsoló, öntörvényű nő. Egy lehetetlen kapcsolat az övék, ami tényleg filmre kívánkozik. Főleg, ha ilyen erős jelenlétet tud közvetíteni a két színész. Afflecknél egyszerűen nem lehet jobbat találni erre a szerepre. Az arca az utóbbi években eleve mély apátiát sugároz, de szerencsére játszani is tud vele. Talán nem is láttam még ilyen jónak. Ana de Armas pedig lubickol az önmagával teljesen tiszátában levő, überfrau szerepében.

A történet igen necces, gyanítom sokaknál ezen csúszik el. Nüanszokon múlik, hogy nem válik nevetségessé. Pedig szerintem bőven van benne mélység. A 90-es évek szabálykönyve szerint játszik, tehát egyszerűek mellékszereplők, inkább a színészek karizmájára, a frappáns mondatokra alapoz. És a beszédes, hangsúlyos képekre! Iszonyú fontos, hogy megvan a tempó, Lyne szuperül adagolja a kis információmorzsákat. Gyűlik, gyűlik a feszültség, hogy aztán a végére robbanni tudjon. Biztos nem sokan voltak vele így, de én majd megőrültem egyes jeleneteknél... A legszebb oldala a filmnek, hogy nagyban arra épít, hogy szimpátiát ébresszen Affleck karaktere felé és megvetést Ana de Armasé felé. Egyszerűen kénytelen az ember megvetni a nőt és szimpatizálni a férfival. Csakhogyaztán! Áhh... Akárhogy is nézem, csak egy dolgot sajnálok. Hogy a legtöbb nézőnek nem jön át az, amit én látok benne. Én tudom, hogy ott van benne, úgyhogy remélem majd legalább idővel megkapja a megérdemet státuszát.   8/10 9/10