Linda Linda Linda

Nobuhiro Yamashita (2005)

Ez a film olyasmi birotkában van, amit csak nagyon kevés mozgókép képes megörökíteni. A barátság esszenciája. Konvencióktól, sablonoktól mentesen, a maga egyszerűségben ábrázolja egy baráti társaság létrejöttét. Amikor fiatalok úgy találnak egymásra, hogy részben egymásra vannak utalva, de közben érdeklődnek is egymás iránt. Ahogy az életben is működik. Egyszerűen minden életszagú ebben a filmben. Az esetlen közeledés a másikhoz, az önzetlenség, a természetes, önkéntelenül kialakuló bajtársiasság. A nyugodt, ráérős tempó és a finoman, lépcsősen felépített várakozás pedig nagyon ritkán tud ennyire kielégítő lenni, mint itt, amikor végre előadják a számukat. Az egész film folyamatában mutatja be a barátságuk kialakulását és a kirobbanó enerigával előadott dal, a sikerük szimbolikusan is kifejezi, hogy milyen nagyszerű dolog amin együtt végigmennek. Egyszerű, de mélyen tiszta és őszinte minden pillanata... Este 9 körül, dög fáradtan álltam neki, 11 körül lett vége. Fél egyig nem bírtam elaludni, annyira felpörgetett. Zseniális élmény!   9/10