A Quiet Place: Day One

Hang nélkül: Első nap
Michael Sarnoski (2024)

Sarnoski és Krasinski azt csinálják, amit kell. A drámát helyezik a középpontba, a zsáner jelleg csak körítés. Én mégsem tudtam megszeretni ezt a filmet. Biztos kiégtem vagy nem tudom mi van. A dráma pedig korrekt, csak valahogy végig az az érzésem volt, hogy miért pont őket nézem? Miért érdekesek ezek a karakterek? Olyan esetleges az egész. Alig tudunk meg róluk valamit, nem látom a hús és vér embereket. Ezek, kimondom bátran, tipikus zsánerkarakterek, csak kicsit jobban kibontva. A drámájukban nincs igazi mélység, ez egy szimpla egymásrautaltság. És annak is csak a felszíne... Másik kérdés, ami ez első okozta frusztrációból ered: Miért pont ez a sztori? Az első nap káosza, amire a cím is utal és nagyon ígéretes téma, csak egy kis része a filmnek. A világépítés pedig szinte teljesen hiányzik. Az előző filmekre támaszkodik, önmagában alig ad információt a körülményekről... Az ijesztések, a zsánerjelenetek nagyon közepesek, de a nagyobb baj, hogy nincs hozzáadott értékük a történethez. Ügyesen meg vannak csinálva, de sajnos ebből látszik, hogy az amúgy tényleg kifogástalan megvalósítás nem sokat ér, ha nincs integrálva a film egészébe. Például amikor elmegy a macskáért (ami eleve csak a cukiságfaktor miatt van jelen és egyáltalán nem is úgy viselkedik mint egy rendes macska), majd látja, hogy a lények hogy táplálkoznak. Van valami célja és értelme ennek a jelenetnek? Na mindegy... Mondjuk biztos jobb lett volna, ha nem szinkronnal nézem, mert az is elég zavaró volt... Szóval, akárhogy is forgatom, számomra ez a film egy profin kivitelezett, gyengén megírt, nem túl hatásos zsánerdarab. Nem tudta felkelteni a kíváncsiságomat, a készítők nem tudták érvényesíteni rajtam az akaratukat. Egy okés élmény, ami valamiért sokaknak bejön.   5/10