Ill Manors
Ill Manors - Rázós környék
Ben Drew (2012)
Plan B vagyis Ben Drew, aki rapperből soul és r'n'b énekessé majd alkalmi színésszé vedlett át, ma már a filmrendezésnél tart. Azért nem kis lépés ez, akárkiről is van szó, főleg, hogy a komplett írást is ő jegyzi. Ez volt az a pont amikor úgy döntöttem, hogy ezt látnom kell. Egyébként az énekesi karrierje előtt számomra láthatatlan volt, a The Defamation of Strickland Banks-ről is csak négy vagy öt számot tartottam meg. Azokat viszont tiszta szívemből szeretem kitárulkozóan érzelmes, popos mivoltukban.
Váratlan módon, ahogy a zenéje, úgy a filmje is épp ugyanolyan hitelesnek bizonyul. Kis filmes hatásvadász túlzások előfordulnak, de mivel vállaltan a nagyközönségnek szerette volna bemutatni földijei árnyékos oldalát, elnézhető neki. És nem csak egyszerűen elnézhető, mert a remek írásnak köszönhetően guilty pleasure érzés nélkül is lebilincselő, odatapaszt a képernyőre. Beleillenek a képbe a - szerencsére nem túlhasznált - hip-hop klip Guy Ritchie módra típusú zenés betétek, bár rendezettebben elhelyezve talán szebb ívet adtak volna a műnek. Ben Drew az utca hírnöke, ismét bebizonyította, hogy tényleg egy sokoldalú, hiteles, gondolkodó művész. Életrajzi ihletésű művében érdekes karakterek sokaságával mutatja be egy egész városrész komplex kisvilágát. Ügyesen kihangsúlyozza az alvilági hierarchia konfliktusait, megspékeli egy szerethető emberi kitörés történetével és mindezt könnyen fogyaszthatóan, izgalmasan, a gagyit messze elkerülve. Így kell ezt csinálni. Várom a magyar megfelelőjét. (Hahaha, jó vicc volt.) 8/10
Ben Drew (2012)
Plan B vagyis Ben Drew, aki rapperből soul és r'n'b énekessé majd alkalmi színésszé vedlett át, ma már a filmrendezésnél tart. Azért nem kis lépés ez, akárkiről is van szó, főleg, hogy a komplett írást is ő jegyzi. Ez volt az a pont amikor úgy döntöttem, hogy ezt látnom kell. Egyébként az énekesi karrierje előtt számomra láthatatlan volt, a The Defamation of Strickland Banks-ről is csak négy vagy öt számot tartottam meg. Azokat viszont tiszta szívemből szeretem kitárulkozóan érzelmes, popos mivoltukban.
Váratlan módon, ahogy a zenéje, úgy a filmje is épp ugyanolyan hitelesnek bizonyul. Kis filmes hatásvadász túlzások előfordulnak, de mivel vállaltan a nagyközönségnek szerette volna bemutatni földijei árnyékos oldalát, elnézhető neki. És nem csak egyszerűen elnézhető, mert a remek írásnak köszönhetően guilty pleasure érzés nélkül is lebilincselő, odatapaszt a képernyőre. Beleillenek a képbe a - szerencsére nem túlhasznált - hip-hop klip Guy Ritchie módra típusú zenés betétek, bár rendezettebben elhelyezve talán szebb ívet adtak volna a műnek. Ben Drew az utca hírnöke, ismét bebizonyította, hogy tényleg egy sokoldalú, hiteles, gondolkodó művész. Életrajzi ihletésű művében érdekes karakterek sokaságával mutatja be egy egész városrész komplex kisvilágát. Ügyesen kihangsúlyozza az alvilági hierarchia konfliktusait, megspékeli egy szerethető emberi kitörés történetével és mindezt könnyen fogyaszthatóan, izgalmasan, a gagyit messze elkerülve. Így kell ezt csinálni. Várom a magyar megfelelőjét. (Hahaha, jó vicc volt.) 8/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése