2015. március 30.

Flesh+Blood

Hús és vér
Paul Verhoeven (1985)

"Hát ez csak egy Verhoeven lehet!" Kiált fel a néző, ki ismeretlenül ül le eme film elé. (Ha látott már valamit korábban a híres hollandus munkásságából.) A gyors ritmusban egymás után érkező, vágtaszerű cselekmény mellett mindenekelőtt a mocskosságról ismerni fel. Mocskos a történet, mocskos a kor és az emberek, mocskos az egész rohadt világ és én is rohadt mocskosnak érzem magam utána. Ezt a korszellemet, ezt a nihilista élvhajhászatot látva, nem esik nehezemre elhinni, hogy miként tarthatott ilyen soká kikecmeregni a sötét középkorból. Talán ez az első film, amiben megközelítőleg helyesen ábrázolhatják az emberek értelmi szintjét és viselkedését, még ha néhol enyhe túlzásokba is esnek a készítők. A vidéki táj magányos tölgyének ágán csüngő akasztott parasztok rohadó húsára gyűlő legyek lágy zümmögése mellett mindenesetre igen romantikusan hat azon töprengni, hogy az épp akkor ismerkedő ifjú pár foga alatt vajon mennyire zavaróan serceg a mandragóragyökérről nem kellő körültekintéssel eltávolított föld, ahogy épp megpecsételik sorsukat ezzel a nevetséges szerelembabonával.
Igen erős a karakterek felhozatala, hiszen amellett, hogy a szedett-vedett brancs minden szereplőjének megvan a helye a remekbe szabott történetben, Rutger Hauer, az antihősök királya is összetett, érdekes figurát alakít. A legérdekesebb közülük mégis Jennifer Jason Leigh által életre keltett Agnes. Az a fajta vadóc szűz, akire már rápillantva is elszégyelli magát az ember, majd két perc múlva olyasmire veszi rá, amire még gondolni sem mert korábban. Nemesi álcája alatt közel olyan alantas, mint a pórnép, csak valamivel több értelem szorult bele és mellette eszeveszetten agyafúrt is. Külön érdekesség a szabados meztelenkedése, mivel nagyjából úgy fest mint egy 13-14 éves kislány (a film készültekor 22 éves volt).


Mostantól kezdve mindig ez a film fog eszembe jutni, ha a sötét középkor kifejezést meghallom. Ez nem csak a látványos erkölcstelenségnek köszönhető, de igen nagy szerepe van benne. Borzasztó látni azt ami történik, de egyszerűen képtelenség nem odanézni. Bűnös élvezet, durván berántja az embert, viszont utána kétszer olyan jól esik visszatérni az unalmas, hétköznapi, civilizált világba. Nehéz elhinni, hogy miként vált ennyire a feledés enyészetévé ez a film. Méltatlan.   7/10

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése