Ghost in the Shell

Páncélba zárt szellem
Rupert Sanders (2017)

Nehéz helyzetben vagyok ezzel az izével, mert az eredeti anime nagyon nagy kedvencem. Nade álljunk meg egy szóra... Mégis ki a franc jött ide egy remake-kel? Kérte ezt valaki? Biztos, hogy van erre szükség? Járjuk körbe egy kicsit!

± Néhol, pillanatok erejéig, varázslatosan szép, de javarészt inkább agyoneffektezett, súlytalan művilág. A ruhák és a design is profi, viszont minden részlet gyanús műgonddal, túl aprólékosan kidolgozott. Ilyen módon épp a lényeg, a nagy kép veszik el. Ikonikus, fantáziadús helyszínek és mozzanatok helyett színes, sűrű massza, amit látunk.
± Clint Mansell jó, de nem hagyták eleget játszani. Szabadjára kellett volna engedni és mindenki jobban jár!
– ScarJo pár szájferdítésen kívül semmi érdemit nem tesz hozzá. Mély hangon dörmög, nevetséges komolysággal.
– A filozófiai mélység teljesen kiherélve. Helyette hagyományosan hollywoodra szabott karakterek köré ferdítették el a történetet. Binoche vérszegény Dr. Ouelet-ja még elmegy, de Takeshi Kitano teljesen lényegét vesztett Aramakija fájdalmasan üres és értelmetlen karakter. Az egyetlen valamire való mellékszereplő, az egyébként veszett jól kinéző, Pilou Asbæk-é.


Minél többet gondolkodok rajta, annál jobban bosszant, annál rosszabnak tűnik. A változtatások amiket eszközöltek, egyértelműen gyengítik az eredeti koncepciót. Az ikonikus képeket sem sikerült eredményesen átültetni. A cikk elején feltett kérdések közül az utolsóra egyértelmű választ tudok adni: Semmi szükség nem volt erre a filmre. Nem bánt senkit, de az egyetlen valid értelme, hogy kíváncsivá teheti a nézőjét egy igazi remekmű megnézésére.   4/10

Megjegyzések