Arctic

Sarkvidék
Joe Penna (2018)

A legelső kockától kezdve a néző azért sóvárog (a főszereplővel együtt), ami az utolsó 156 képkockában (± 10 nem fordítottam sok időt a kimérésére) történik. Nem lett volna muszáj megtörténnie, de megtörténik. Szóval igen, megmenekül ez a szerencsétlen, sarkvidéken ragadt ember. De szó sincs feloldozásról és megnyugvásról, mert ez a ~6,5 másodperc ezt egyáltalán nem teszi lehetővé. Itt a szenvedésen van a hangsúly. Hogy hiába vagyunk itt 2019-ben, ha a civilizációs találmányainktól messze kerülünk, ki vagyunk szolgáltatva a természetnek, és ez bizony gyorsan kellemetlenné válhat.

És mint zsánerfilm, lényegében hibátlan. Semmit nem érdemes felróni neki. Nem megy messzire, nem jövünk rá hatalmas összefüggésekre, az életünk nem fog megváltozni tőle. De amit felvállal, azt maradéktalanul teljesíti. Lassú élmény, de közel se unalmas, végig leköt, sőt, izgalmasnak mondható. Mads Mikkelsen természetesen kiváló választás, elképesztő karizmával rendelkezik, minden pillanata egy csoda. Nála még a haját lengedeztető szél is hozzá tesz az élményhez... Mindenképpen ajánlott darab, de semmiképpen nem kötelező.   7/10