Little Monsters

Abe Forsythe (2019)

Kicsit jobb is, hogy rohadtul le vagyok maradva a naplózással, mert ha hirtelen megírtam volna amit gondolok róla, abban nem lett volna köszönet. Így kicsit távolabbról tudom már szemlélni, valamint a film minőségéről tanúbizonyságot téve, a feledés homályából vagyok kénytelen más szempontból megközelíteni a rövidke recenziót... Mostanra már azért sokaknak feltűnt, hogy valami baj van a vígjáték műfajjal. Ennek tünete az is, hogy ezt a teljesen középszerű filmet, kifejezetten pozitívra értékelte a nép és a kritikus társadalom. Én semmilyen valódi pozitívumot nem tudok felemlíteni. A humora nagyon gyerekes és egyszerű, csupán helyzetkomikumra és gegekre épül. Egy árva fél mosoly, nem sok, annyit se tudott kifacsarni belőlem. Valamicske története is van, de rémesen súlytalan, jó műfaji szokás szerint túlzásokat halmoz és természetesen bosszantóan ignoráns. Ja tényleg! Most jutott eszembe, hogy a film elején a főszereplő milyen utolsó, undorító mocsok, aztán hogy, hogy nem, hirtelen megjavul, mert persze valójában egy értő, érző, gondoskodó lélek. Hát nem baszki, ezt én nem veszem be.   4/10

– És nem, Lupita sem jó.