Proxima

Alice Winocour (2019)

Az a komoly, hogy én azért örültem meg ennek filmnek, mert azt hittem, hogy végre láthatok megint egy klasszikus sci-fit, és annak ellenére, hogy semmi köze ehhez – sőt, inkább egy elég személyes drámáról van szó – teljesen magával tudott ragadni. Ez nagyban köszönhető Eva Greennek, akinek – bár lehet, hogy szakmailag nem a legjobb színésznő – most is olyan jelenléte van a vásznon, hogy nem lehet nem ámulva nézni (szexista én: ahogy 3x is sikerül belecsempészni félmeztelen testét). És ez egy nagyon testhez álló szerep neki. Egy erős nő, aki el akarja érni az álmát. Folyamatosan kétségek közt vergődik az ezért hozott áldozat helyességét illetően, de ösztönös döntéseivel eléri amit akar. Egy realista szemmel vizsgálva hősnek tekinthető ember, egy olyasvalaki, akiből nagyon kevés él a földön, aki jobban teljesít az emberek 99,9%-ánál, aki nem kiválasztott, hanem mindent magának köszönhet. És közben mindebből csupán annyit látunk, hogy mennyire hiányzik neki a lánya, hogy mennyire megviseli a válás és hogy milyen nehezen viseli a férfiak uralta munkájában a lenéző, lesajnáló hozzáállást. Személyes darab, kliséktől mentes, tele kiválóan felépített, fontos mondanivalóval és temérdek pozitív energiával. Titkos kedvenc típus.   8/10

Megjegyzések