The Green Knight

David Lowery (2021)

Totál szkeptikusan álltam neki. Lowery korábbi filmjei alapján, abszolút nem értettem, hogy mi végre a nagy hype. De el kell ismernem, ez egy audiovizuális mestermunka. Szinte minden kockája egy csoda. A digitális filmezés csúcsa ez a rengeteg sötét, vérprofin kiegyensúlyozott, tűlés kép. (Ugyanitt: nem lennék a szarul beállított képű LCD tévén próbálkozók helyében...) De nem csak a technika, hanem a művészi koncepció, ami áthatja az egész alkotást. Daniel Hart nevét is ideje megjegyeznünk, mert a zene is ritkaság számba menően változatos és innovatív. A hangok szintén elképesztőek. A Green Knight első megjelenésénél a recsegések, a ropogások és a röhögés, amikor távozik... Folyamatos orgazmusban voltak a füleim a fülhallgatóban.

Viszont! A történet, a mondanivaló és a játékidő kérdését már nem tudom ilyen egyértelműen méltatni. Igazából, még mindig not sure if Lowery bármelyik filmjénél tudja e egyáltalán, hogy mit akar kihozni belőle. Az alap mese motívum legalább itt átjön (fejlődés!), de ehhez mérten nyilván túl hosszú. Egy pár oldalas versből azért nem olyan egyszerű kitölteni egy 130 perces filmet. Kicsit céltalanná és toporgóvá válik a közepe felé, és ha nem lenne ez a káprázatos előadásmód, bizony igencsak soványnak kellene mondanom. Így viszont minden percét piszkosul élveztem, hiába találom értelmetlennek és feleslegesnek a jelenetek egy jól látható részét... Dev Patel nálam csak so-so, midenki más érdekesebb nála. Mondjuk a szerepe is leginkább értetlenkedésből áll, szóval lehet, hogy nem annyira az ő hibája.

Anyways, a bizalmam nem nőtt meg Lowery irányába, de ezt a munkát azért nagyon köszönöm neki. Képminőség-tesztelés céljából mindenképpen megőrzendő film.   7/10