On the Count of Three

Jerrod Carmichael (2021)

Hirtelen nem is tudom hova tenni. Az biztos, hogy nagyon bírtam nézni és szanaszét adom a nehezen kivehető humorát. Érdekes az on the nose filmen belüli önértelmezés és maga a sztori is elég szokatlan. A tálalás, a hangulat miatt mindenképpen kell neki a második nézés, mert elsőre a kis csökött, tucatfilmekhez szokott agyam nem tud kellő sebességgel alkalmazkodni. Ja, a legfontosabbal kellett volna kezdenem! Owen Pallett. Ha valamikor, hát itt most kiderül, hogy mennyire fontos a hatásos zene egy filmbe. Azonnal bele lehet szeretni, annyira nem bevett mozgókép mellé ez a kitárulkozóan érzelmes, de mégis visszafogott zene. Owen Pallett azon kevesek egyike, aki képes a popérzékenységet tökéletesen ötvözni a klasszikussal. Már nagyon elhasznált a szó, de ide tényleg érvényes, hogy zseniális. Egyébként a fényképezés is kiváló... Anyways, mivel Christopher Abbott az egyik legkarizmatikusabb, legjobb színész napjainkban és mellé a rendező/főszereplő Jerrod Carmichael is simán felér a fura eszköztelenségével és természetességével, ők így ketten egy roppant izgalmas párost alkotnak. Meg hát tele van a film tök jellegzetes pillanatokkal, ami, hogy is mondjam, manapság kurvára nem jellemző. Óvatos az osztályzat, de érzem, hogy idővel még jobban be fog érni.   8/10