Prometheus

Ridley Scott (2012)

Természetesen én is felfokozott elvárásokkal ültem le eme alkotás elé. Szeretem a sci-fit és még ha nem számoljuk bele azt, hogy Ridley Scott bizonyos munkáit és az Alien filmeket is szeretem, simán biztatónak tűnt az előzetesek alapján. Aztán mégis kissé... Dehogy kissé! Nagyon csalódottan álltam fel. Bosszúsnak érzem magam, mert úgy tűnik, hogy már egy Ridley Scott kaliberű rendezőnek sincs akkora befolyása, hogy távol tartsa a gyártók végzetes elképzeléseit a filmgyártás mikéntjéről. Ugyanakkor fenn áll egy másik lehetőség is, miszerint Scott bácsi felejtette el, hogy mitől döglik az a bizonyos. És ha jobban belegondolok ez is simán elképzelhető, mert bár az emlékeim ködösek, de nekem utoljára az ártatlan és egyszerű Bor, mámor, Provance tetszett tőle. A többi nem maradt meg. Sőt, annyira nem maradt meg, hogy előtte is csak a Thelma és Louise-ra tudnám azt mondani, hogy kiemelkedő. Na mindegy, különösebb jelentősége nincs, úgyis csak azt tudjuk nézni amit kapunk.


Miután túltettem magam az értetlenkedésen, hogy mégis mi a fészkes jó fenének kellett a film legelején lelőni a "tervezők" kilétét és megmutatni keletkezésünk ezen lealacsonyító formáját, gyorsan bele is merültem a film legjobb szakaszába, az első fél órába. A látvány remek, az események lazán gördülnek, én meg csak ámulok. Minden klappol, méghozzá annyira, hogy ekkortájt meg is fogalmazódik bennem: a fanyalgó emberek nyilvánvalóan hülyék, ez egy zseniális film. Előre borítékolható volt, hogy a Noomi Rapace, Michael Fassbender, Charlize Theron hármas egy nagyon erős alap lesz és ameddig csak rájuk épül a sztori, addig működik is. Aztán kezdődik a bonyodalom és kiderül, hogy borzalmas logikai bukfenceket és egy rakás két dimenziós szereplőt hintettek el, hogy mindenképpen sikerüljön elgáncsolni az élvezet után rohanó nézőt. Az első ránézésre jól kitaláltnak tűnő, korábbi Alien filmekből összegyúrt karakterek, nem elég, hogy teljesen értelmetlenül cselekednek, de még sokan is vannak. Márpedig a matematika törvényei szerint, sok hülye szereplő még több hülyeségéből sosem lesz szalonna. Vagy lehet, hogy ennek nincs is köze a matematikához (a szalonnához még annyira se), viszont a cselekmény egyre gyorsabban száguld, bennem pedig egyre több kérdés merül fel, és ezzel fordított arányosan, egyre inkább csökken a lelkesedésem. Érzem ahogy kizökkenek az egészből. Nem állok neki sorolni a problémáimat, mert sose érnék a végére, meg amúgy is itt van helyette ez a remek videó. Ajánlom mindenki figyelmébe. Vicces és jól összeszedett. (Köszönet a fordításért angeldaynek.)


A legnagyobb baj pedig az, hogy a világ amit kitaláltak kvázi Alien előzményként, minden puskaporát előtte. Fény derül a titkokra, záporoznak a lények és jön pár meglepőnek szánt fordulat, de addigra már ott tartok, hogy engem ez cseppet sem hat meg. A gyenge és indokolatlanul túlbonyolított elképzelés felszínre kerülése után, nem marad semmi misztikum. Elvész a lényeg. Mindent a szánkba adnak, a fantáziánk meg elmehet világgá. Amikor vége lett, még azt mondtam, hogy ok, azért megütötte a lécet, de minél többet rágódok rajta, annál inkább bosszant az elszalasztott lehetőség. Hiába a jó alakítások, hiába a lenyűgöző látvány és a részletes kidolgozottság, az egész profizmussal pont a lelkét ölik meg a mozinak. És jajj hova jutottam már megint. Pedig keveset akartam írni. :D   5/10

Megjegyzések

  1. Megnéztem végre én is, és egyet kell értenem, ez nem lett valami nagy durranás. A látvány ért benne valamit, a többi egy katyvasz.

    VálaszTörlés
  2. Helyes! Nem vagy te olyan elveszett lélek! :P

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem igazából csak felidegesített. És minél többet agyalok rajta, annál több hülyeség vagy megmagyarázatlan dolog ugrik be. Ez a film összemossa a "nemár", az "atyaúristen" és a "hogygondolták" kategóriákat :D

      Törlés

Megjegyzés küldése