Silver Linings Playbook
Napos oldal
David O. Russell (2012)
A korábbi ügyetlenkedések ellenére (avagy épp ezekből tanulva), egyre inkább úgy néz ki, hogy David O. Russell beérett. A minden szempontból remek és kiegyensúlyozott Fighter után, sikerült összehoznia még egyszer a tutit. Vagyis egy roppant szimpatikus szereplőgárdát és egy modern, drámai történetet. Igen, ez már alapból hatalmas teljesítmény egy amerikai filmtől. És itt ezen felül még olyan dolgok dobják fel, mint pl. a kifogástalanul összeválogatott soundtrack vagy Robert De Niro színészi visszatérése, ami - erősen gyanítom - minden filmkedvelő szívét megdobogtatja. De a legeslegfontosabb az, hogy végig áthatja egy sajátosan, kissé abszurd módon vicces textúra. Az általam eddig lesajnált Bradley Cooper új oldalát mutatja meg, ahogy hozni tudja az ehhez szükséges komplex karaktert, Jennifer Lawrence pedig bebizonyítja, hogy nem véletlen a nagy hype körülötte. Instant jókedvre derít, megmutatja, hogy mindig van kiút, még ha sokat is kell küzdeni érte. Így jobban belegondolva tényleg ugyanaz, mint egy tetszőleges, hibáktól mentes, 90-es évekbeli, klasszikus hollywoodi dráma, modern köntösbe bújtatva. És ezzel az ég adta világon semmi gond nincs. 7/10
David O. Russell (2012)
A korábbi ügyetlenkedések ellenére (avagy épp ezekből tanulva), egyre inkább úgy néz ki, hogy David O. Russell beérett. A minden szempontból remek és kiegyensúlyozott Fighter után, sikerült összehoznia még egyszer a tutit. Vagyis egy roppant szimpatikus szereplőgárdát és egy modern, drámai történetet. Igen, ez már alapból hatalmas teljesítmény egy amerikai filmtől. És itt ezen felül még olyan dolgok dobják fel, mint pl. a kifogástalanul összeválogatott soundtrack vagy Robert De Niro színészi visszatérése, ami - erősen gyanítom - minden filmkedvelő szívét megdobogtatja. De a legeslegfontosabb az, hogy végig áthatja egy sajátosan, kissé abszurd módon vicces textúra. Az általam eddig lesajnált Bradley Cooper új oldalát mutatja meg, ahogy hozni tudja az ehhez szükséges komplex karaktert, Jennifer Lawrence pedig bebizonyítja, hogy nem véletlen a nagy hype körülötte. Instant jókedvre derít, megmutatja, hogy mindig van kiút, még ha sokat is kell küzdeni érte. Így jobban belegondolva tényleg ugyanaz, mint egy tetszőleges, hibáktól mentes, 90-es évekbeli, klasszikus hollywoodi dráma, modern köntösbe bújtatva. És ezzel az ég adta világon semmi gond nincs. 7/10
Engem irritáltak a karakterek és idegesített a film, úgyhogy félóra után ki is nyomtam... :D
VálaszTörlésSzerintem inkább viccesek, mint idegesítőek, de nem vagyunk egyformák. :)
Törlés