2016. október 20.

Phantasm

Fantazma
Don Coscarelli (1979)

Szidjuk a mai horrorokat, mert ötlettelenek, agyonhasznált történeteket dogoznak fel újra és újra, ugyanazokat a mechanizmusokat erőltetik, mintha muszáj lenne. De legalább a javában már zavaró, gyakorlati jellegű, filmes hibák nincsenek. Tetszik vagy nem tetszik, de profibbak, mint elődeik. Roppant zavaró mikor elkezdek nézni egy régebbi filmet, és nem bírok koncentrálni a lényegre, mert felidegesítenek a bénaságok:

– Egymással szemben cipelik a koporsót, egy nappal később az egyik megkérdezi a másiktól, hogy mit keres a városban.
– A csendes kisváros kocsmájában a bárpultnál felszed egy ismeretlen, tökéletes nőt (max. 15 másodperc társalgás) és elsétálnak dugni.
– A very romantikus, temetőben létesített, vízszintes pozícióban realizált szexuális kapcsolat közben, megszabadítván a nőt a mellét fedő ruhadarabjától, tőlük 25 méterre, a nőn fekvő férfi és a távolság biztos takarásának nyugalmában, a leskelődő kissrác elismerően suttogja az éjszaka csendjébe: Wow! Én is csak ezt tudom mondani: Wow!
– Feszülten kiabálnak egymással, a képek extra-közeliben mutatják felváltva a két fél szemből felvett arcát. A következő beállításban látjuk, hogy egymás képében, kb. 30 centire vannak egymástól. WTF? Ki beszél így a másikkal? (Arról nem is beszélve, hogy a kamera elhelyezésének lehetetlensége mindig rossz beleélési esélyt ad.)
– A "Don't fear" ismételgetése adja meg az erőt főhősünknek ahhoz, hogy ne féljen. Ha ez így menne!


Lehet, hogy akkoriban ez elfogadott szint volt (nem lehet, hanem biztos), és az is lehet, hogy pár jobb pillanat még tudott akár újat is mutatni a nézőknek. Ma erről már szó se lehet, de igazából ha ezek felett elnézek (ami igencsak nehezemre esik), se találok bármi olyasmit, ami elismerésre méltó lenne. A történet pofon egyszerűségű és semmi mögöttes tartalmat, vagy érdekfeszítő misztériumot nem rejt magában, illetve nem dolgozza ki annyira, hogy felkeltse az érdeklődésemet. Ezt a filmet is bepótoltam, ezt azért elmondhatom.   4/10

+ A zene viszont egész megkapó, inspiráló és változatos, pedig egyszerű szinti-alapú.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése