The Big Sick

Michael Showalter (2017)

Simán beilleszthető a mai filmes trendek szolgai követőinek sorába. A rendezése kórosan jellegtelen, de technikailag természetesen maximálisan kifogástalan. Mondjuk dramedynél egyszerűbben kivitelezhető stílus nemigen van, de ez még nem vitatja el az érdemeit.

Viszont! A forgatókönyvet saját életük alapján Kumail Nanjiani és kedvese, olyan természetességgel, iróniával, cinizmussal, önreflexióval írták meg, hogy csak úgy süt róla az őszinteség, a szeretet, az odaadás és hogy mindezt meg szeretnék osztani velünk. Az, hogy Kumail Nanjiani egy standupos, elég sokat segít, mivel az emberek közötti kapcsolatokat is a standupos előadásformára üteti át, és ez elég jól megy neki, jól működik a filmen. Érthető és átélhető az összes szereplő, a humor is nagyon a helyén van, Zoe Kazan pedig imádnivaló, mint mindig.

A film végére nekem sikerült eljutni addig a pontig, hogy legszívesebben agyonölelgettem volna mindenkit a stábban. Visszafogott, de párját ritkítóan kiegyensúlyozott produkció. Látszik rajta, hogy benne van a szívük és hogy sokáig csiszolgatták a céljuk elérése érdekében. Egy jó rendezőt megérdemelt volna a produkció, de azér' még így is repül a kedvencek közé, mert bármikor újra nekiállnék.   7/10