The Church

Démonok temploma (La Chiesa)
Michele Soavi (1989)

Azért láttam, látni véltem a lehetőséget Soaviban a temetőember után, úgyhogy egy hirtelen ötletnél fogva, beleugrottam egy korábbi műve megtekintésébe. Argento művek, az olasz csoda, minő fantazmagóriák, sötét víziók, gonoszság, misztérium, miegymás. Vagyis mindezek ígérete.

Biztos vagyok benne, hogy valahol ott lebeg egy párhuzamos dimenzióban a tökéletesre vágott verziója ennek a filmnek, amit én is imádnék. De sajnos nekünk a bénán, esetlenül vágott, egyszerű és érdektelen vonalvezetésű verzió jutott, úgyhogy le kell húznom.
± A trükkök néha éppen elmennek, de érezni rajtuk az olcsóságot, néha meg egész pofásakat is össze tudtak hozni.
– Rettenetes a szinkron.
– Elég furcsa ez a Philip Glass szám a témához. Imádom az egész lemezt amiről van és rengetegszer hallgattam. Szerintem teljesen más hangulata van, mint amit el szerettek volna érni vele. Veri rong csojsz.
– A végén egy látomásban a templom építésze a kínzása közben elmeséli az egész történetet, hátha valakinek kimaradt valami. WTF?!


Ha érdekelne, még egy csomó ilyen nonszenszt és hülyeséget össze tudnék szedni, de ugye tudjuk, hogy nem ettől lesz rossz egy film. Jelen esetben inkább azon bukik el, mert pl. nincs főszereplője. Se a könyvtáros, se a néger muki, se a kiscsaj nem tölti be a szerepet. Nincs egy rendes vezérfonál amire fel lenne fűzve. Nem váltja be a sötét, gonosz vízió és a mögöttes világ ígéretét, elügyetlenkedi a lehetőségeit. Nem vacak, de több gondolatot és időt már nem ér meg nekem.   5/10

Megjegyzések