Vesper

Kristina Buozyte, Bruno Samper (2022)

Ritkán látni ilyen magával ragadó világépítést. Ehhez a helyszínek, a minőségi cgi, a ruhák, a karakteres színészek, a fényképezés (a színek!) erős kézben tartott koherenciája kell. Keveset magyaráz, nem lóg ki semmi, mindig van min szemet legeltetni, látni mögötte egy igazi világot, amit fenntartások nélkül el lehet hinni. Nagyon kevés filmkészítő érez rá ennyire a lényegre. Tényleg nem mindennapi... A sztoriban viszont nincs semmi extra. A lezárás giccses optimizmusa miatt még sajnos egy kicsit rossz szájízt is hagy maga után, pedig amúgy addig teljesen rendben van. Váratlan, hogy van egy csomó durva kép és kegyetlenség, bevállalós ebből a szempontból... Piszok mód élveztem elveszni benne, az utóbbi idők egyik legjobb sci-fije, még az elbaltázott lezárással együtt is.   8/10