Immaculate

Szeplőtlen

Michael Mohan (2024)

Lehet, hogy nem egy tökéletesen kicentizett mestermű után (Dűne 2.) kellett volna néznem, de erre biza egy pillanat erejéig se sikerült rákapcsolódnom. Nincs egy őszinte pillanata. Végig beleláttam a készítők fejébe, ahogy egy adott jeleneten küzdenek a minél intenzívebb hatás elérésén. Nem a történet egészét látták a szemük előtt, hanem a paneleket. Vannak jobban, vannak rosszabbul sikerültek, de az egységesség érzete egyáltalán nem jön létre. Egy tucathorror egész ügyes kivitelezésben. A kameramunka és a zene tetszik. Maga a látvány is tetszetős, nem kutyaütők dolgoztak rajta. A rengeteg ijesztés üteme és ritmusa nem az én ízlésem szerint való, a sztori nagyon sovány és nem úgy kanyarodik, hogy megnyerjen. A vad dolgokat szeretem, de a sok félrement előzmény nem alapoz meg ehhez kellően. A karakterek, a fordulatok gyenge lábakon állnak. És még Sidney Sweeney bájait sem lehet kellően kiélvezni ezekben a szerelésekben.   5/10

– Nem egyedi probléma, ez most már sajnos trendnek néz ki, hogy a streamelhető 4K HDR verzió silány tömörítés. Nincs 8 giga az egész, és ez rohadt kevés egy ilyen sötétre tekert filmnél. Még a duplája is kevés lenne!