Anna Karenina
Joe Wright (2012)
Ahhoz képest, hogy mennyire vegyes érzéseim voltak a megtekintése után, nem mondanám, hogy nem ajánlható darab. A színpados, költségcsökkentő megvalósítás eleinte bosszantó, később mégis egészen beleolvad a gördülékenyen haladó cselekménybe (meg kevesebb is jut addigra belőle valahogy). A kényszer szülte tudom, de azért csak ott van az a de. Nem épp egy hatékony megoldás, ha azt vesszük, hogy alapból elég nehéz egy ilyen helyben és időben is távoli történetbe való beilleszkedés. És itt kapcsolódik a másik fő gondom. Mondhat bárki bármit, mai szemmel nézve, filmen, ennek a műnek - félek kimondani - nincs (nyomatékosan vett) létjogosultsága. Hogy ennyi feldolgozása legyen, legalábbis biztos nincsen. Érdeme persze van a megtekintésnek, mert fantasztikusan szembe lehet állítani a mai romlott erkölcsünket az akkori társadalmi normákkal és egyáltalán az általános házastársi és egyéb kapcsolatokban való viselkedéssel. Ezeken túl viszont én eléggé kívülállónak éreztem magam. Valahogy úgy, mint ahogy a Philip Seymour Hoffman által zseniálisan alakított Capote érezhetett: "Hogy őszinte legyek, nem értem, minek ez a nagy felhajtás." 5/10
Ahhoz képest, hogy mennyire vegyes érzéseim voltak a megtekintése után, nem mondanám, hogy nem ajánlható darab. A színpados, költségcsökkentő megvalósítás eleinte bosszantó, később mégis egészen beleolvad a gördülékenyen haladó cselekménybe (meg kevesebb is jut addigra belőle valahogy). A kényszer szülte tudom, de azért csak ott van az a de. Nem épp egy hatékony megoldás, ha azt vesszük, hogy alapból elég nehéz egy ilyen helyben és időben is távoli történetbe való beilleszkedés. És itt kapcsolódik a másik fő gondom. Mondhat bárki bármit, mai szemmel nézve, filmen, ennek a műnek - félek kimondani - nincs (nyomatékosan vett) létjogosultsága. Hogy ennyi feldolgozása legyen, legalábbis biztos nincsen. Érdeme persze van a megtekintésnek, mert fantasztikusan szembe lehet állítani a mai romlott erkölcsünket az akkori társadalmi normákkal és egyáltalán az általános házastársi és egyéb kapcsolatokban való viselkedéssel. Ezeken túl viszont én eléggé kívülállónak éreztem magam. Valahogy úgy, mint ahogy a Philip Seymour Hoffman által zseniálisan alakított Capote érezhetett: "Hogy őszinte legyek, nem értem, minek ez a nagy felhajtás." 5/10
Keira Knightley még mindig a kosztümös filmekben a legjobb, a fizimiskája nagyon illik az eféle szerepekhez. Aaron Taylor-Johnson viszont értelmezhetetlen. Minden szempontból. Se nem karizmatikus, se nem jó színész, szóval egyértelmű Channing Tatum szindróma.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése