Citizen Kane

Aranypolgár
Orson Welles (1941)

Hatalmas adósságot rovok le ezzel, talán mondanom sem kell. Meg talán most már azt sem, hogy mennyi problémám van az ilyen régi filmek fogyasztásával. Nem igen szoktak erről beszélni, pedig álszentség figyelmen kívül hagyni, elvégre teljesen más az előadásmód. Igyekszem ennél az óriási dokumentált irodalommal rendelkező, mérföldkőnek számító filmnél is ugyanolyan objektíven ítélkezni, mint ahogy általában.


Olyan nagyon nincs is nehéz dolgom vele, ugyanis mai szemmel nézve semmi különös vagy emlékezetes nem említhető róla. Talán úgy lehetne a legszebben kifejezni, hogy ez egy a korához képest nagyon jól öregedő történet. Akkoriban bizonyára kiemelkedett a remek szerkesztésnek köszönhetően, de mára a teátrális jellege miatt kissé naivnak, egyszerűnek tűnik, valamint köze sincsen a mai viselkedésformákhoz annak amit látni lehet. A szakmaiságot tekintve, manapság egy közepesnek ítélt film is professzionálisabb ennél (igen). A nézői igények kiszolgálását figyelembe véve pedig - akár a realista, akár a manipulatív hollywoodi vonal fele vizsgálódunk - számtalan élvezhetőbb, átélhetőbb, érdekesebb, hitelesebb alkotást lehetne felhozni mellette. Sokat gondolkodtam az osztályzáson, de ha jobbat adtam volna, akkor azt nem éreztem volna magaménak. Megbánni mindenesetre nem bántam meg, de ajánlani se ajánlanám.   5/10

Megjegyzések