2015. július 30.

Hyena

Gerard Johnson (2014)

Annyira adja magát a Pusher kapcsolat, hogy nem lehet elmenni mellette. A kétségbeesett, alvilágban küzdő főhőst és az erősen hasonlító történetét tekintve, lényegében egy korban aktualizált, UK-be áthelyezett koppintásról van szó, de közben azért annál valamivel többről és egyben kevesebbről is. Több, mert a gyakorlati megvalósítás jelentősen profibb (most esik le, a Pusher jövőre már 20 éves lesz bakker!), külön kiemelendő, hogy a zene eszméletlenül hatásos és nem mellesleg innovatívan minimalista. Viszont kevesebb, mert a realizmust és a zsigeri brutalitás átélését tekintve csorbát szenved. A Pusherben nem merültek fel kérdések a nézőben arról, hogy vajon megtörténhetne e a valóságban amit látunk. Ezzel szemben itt a rendőrség velejéig korrupt jó zsaruinak a túlkapásai, a túlságosan sztereotip karaktertípusok használata és a feleslegesen szövevényessé bonyolított kapcsolatok kizökkentő hatással bírnak és ezzel kinyírják a maximális elmerülést ebben az egyébként kegyetlenül lehúzó kárhozatban. Pedig Michael karaktere legalább olyan jól megírt és eljátszott mint anno "Fránkéé" volt és bizonyos jelenetek, mint például az első beszélgetés az albánokkal (lábreszelés, közben nyelvi nehézségek kihasználása), remek humorérzékről és jó emberismeretről tanúskodnak az írót (és egyben a rendezőt) illetően. Röviden tehát audiovizuálisan, színészi játékban nagyon erős és javarészt a sztori is jól megáll a lábán, csak az egyensúly nincs teljesen rendben. Másodszorra még jobban üthet, úgyhogy erősen ajánlott, jó moziélmény.   7/10



Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése