2015. július 14.

Jaws

A cápa
Steven Spielberg (1975)

Miért istenítik Spielberget? című folytatásos értetlenkedésem ezen bejegyzésében kivételesen megpróbálok nem nagyon kiakadni. Mégpedig azért, mert /dobpergés/ nem kifejezetten rossz! Neutrálisan tudok viszonyulni hozzá, ami jelentős előrelépés az utoljára látott Duel után. Lássuk mi az ami említésre méltó:

– A cápa a felszínen vonszolja áldozatát, hogy lehessen látni. Rendes tőle, különben nem tudnánk elborzadni. Oh wait, így se!
– Roy Scheider karaktere az, aki tudja, hogy történni fog valami. Mi meg a legelejétől fogva tudjuk róla, hogy ő az, aki tudja, hogy történni fog valami. Unalmas.
– A bevilágítás az amúgy is mesterkélt képi világot totál stúdiószerűvé tesz. Azért ez mégsem egy TV film, vagy igen?
– Dreyfuss az első jelenetében mintha egy teljesen más embert játszana a későbbihez képest.


+ Roy Scheider összességében jól hozza a szerepét, karakteres fizimiskáját nehéz lenne megunni.
+ Mikor elindul a hárman a hajóban buli, egész életszerűvé válik a film, pedig nem éppen ez az erőssége.
– Amikor gyors ütemben kopogtat a cápa a hajó oldalán, azt azért megnézném egy külső szemszögből is. Gyanítom fizikailag nem lehetséges, csak azért.
– A cápa viselkedése emberszerű, semmi állatias nincs benne. Ha látnunk kell a felszínen megy, ha nem akkor a víz alatt, direkt követi a hajót, ravasz és így tovább. Mikor épp az a félelmetes benne - ahogy el is hangzik a filmben -, hogy egy természetes gyilkológép. Totál célt tévesztett irány ez a személyesítés.

Jó, jó tudom, ez egyszerű szórakoztatásra készült film, de képtelen vagyok nem felnőtt fejjel nézni. Ennyi hülyeség tudatában, nem lehet jó osztályzattal méltatni.   5/10

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése