Ant-Man
A Hangya
Peyton Reed (2015)
Az utóbbi években a Marvel egy kötelező szintet azért mindig hozott. Mostanra viszont úgy néz ki, hogy túl sokat vállalnak a sorozatokkal és az évenkénti 2-3 fimmel. Összetett, átgondolt univerzumépítés ide vagy oda, sajnos (vagy rosszakaróknak nem sajnos) komolyabb hibáknak is be kell csúsznia. Az Edgar Wrightos vesszőfutás és a rém unalmas utód kiválasztása előrevetítette, hogy nem lesz egy eredeti alkotás, de ennél azért szerintem még így is többet érdemeltünk volna.
– Paul Rudd élete legrosszabb formáját hozza. Gyakorlatilag játék nélkül, az arcát adva, csupán testileg van jelen. Bármely tetszőlegesen kiválasztott filmjében szimpatikusabb, mint ebben a szerepben. Nem hiszem, hogy bármilyen instrukciót kapott volna a forgatás során. Ahogy a többiek se, mert Michael Douglas-szel egyetemben egy rettentő enervált társaságot alkotnak.
– A képregény ismerete nélkül, csupán erre a majd két óra játékidőre alapozva, minden akció logikailag kifogásolható, feleslegesnek és erőltetettnek tűnik, így a történetnek tulajdonképpen nincs értelme, mivel simán megoldható lett volna minden akció folyamatos rohangálás és túlbonyolított csiricsáré látványosság nélkül.
– Ebből következik, hogy az indítékok üresek, tele van klisé dumával és akad olyan beszélgetés is benne, ami úgy vált irányt, hogy nincs igazi kapcsolódási pont a két rész között. Kizárólag drámai nagyotmondás megy, miközben közepes poénokkal próbálják elütni a hiányosságokat.
– Mondja valaki, hogy Evangeline Lilly haja nem olyan mintha paróka lenne.
– A történetben található alapvető hiányosság, hogy direkt kiemelik a biztonsági ellenőrzés megerősítését, mivel a film cselekménye abba az irányba fog haladni. Nincs okuk rá, hogy ezt tegyék, és arra sincs oka Jelódzsekinek, hogy abban a szituációban ezt közölje. Úgyhogy tolják le másnak a torkán az ilyen toldozott-foldozott forgatókönyveket.
– A Hydra és a Vasemberes kapcsolódási pont is erőltetett és főleg túl direkt ahhoz, hogy üssön. Ez simán geekségnek álcázott marketingfogás. Olcsó húzás, átlátszó.
+ A Disintegration poén csak azért tetszik, mert a Disintegration a tárgya. Amúgy ez is kicsit erőltetett a szövegkörnyezet miatt.
Nem tudom elképzelni, hogy a következő pár év túltermelésében ne hulljon szét a Marvel univerzum. A kasszák csilingelni fognak, ez nem kérdés. De a kritikusok körében a hallgatólagos megállapodás eddig az volt, hogy a filmek ingadozó színvonala ellenére azért a tisztelet megjárt nekik, mert olyasmit csináltak, amit eddig senki nem tudott a George Lucas vezette Star Wars világ kivételével. Szerintem ennél ma már több kell. Jó filmeket akarunk látni, nem pedig mondvacsinált mitológiát és eszkábált pénztermelő beruházásokat. 4/10
Abba meg főleg rossz belegondolni, hogy öt év múlva a Star Wars világ hol fog tartani. Adja Isten, hogy legalább pár film jó kezekbe kerüljön.
Peyton Reed (2015)
Az utóbbi években a Marvel egy kötelező szintet azért mindig hozott. Mostanra viszont úgy néz ki, hogy túl sokat vállalnak a sorozatokkal és az évenkénti 2-3 fimmel. Összetett, átgondolt univerzumépítés ide vagy oda, sajnos (vagy rosszakaróknak nem sajnos) komolyabb hibáknak is be kell csúsznia. Az Edgar Wrightos vesszőfutás és a rém unalmas utód kiválasztása előrevetítette, hogy nem lesz egy eredeti alkotás, de ennél azért szerintem még így is többet érdemeltünk volna.
– Paul Rudd élete legrosszabb formáját hozza. Gyakorlatilag játék nélkül, az arcát adva, csupán testileg van jelen. Bármely tetszőlegesen kiválasztott filmjében szimpatikusabb, mint ebben a szerepben. Nem hiszem, hogy bármilyen instrukciót kapott volna a forgatás során. Ahogy a többiek se, mert Michael Douglas-szel egyetemben egy rettentő enervált társaságot alkotnak.
– A képregény ismerete nélkül, csupán erre a majd két óra játékidőre alapozva, minden akció logikailag kifogásolható, feleslegesnek és erőltetettnek tűnik, így a történetnek tulajdonképpen nincs értelme, mivel simán megoldható lett volna minden akció folyamatos rohangálás és túlbonyolított csiricsáré látványosság nélkül.
– Ebből következik, hogy az indítékok üresek, tele van klisé dumával és akad olyan beszélgetés is benne, ami úgy vált irányt, hogy nincs igazi kapcsolódási pont a két rész között. Kizárólag drámai nagyotmondás megy, miközben közepes poénokkal próbálják elütni a hiányosságokat.
– Mondja valaki, hogy Evangeline Lilly haja nem olyan mintha paróka lenne.
– A történetben található alapvető hiányosság, hogy direkt kiemelik a biztonsági ellenőrzés megerősítését, mivel a film cselekménye abba az irányba fog haladni. Nincs okuk rá, hogy ezt tegyék, és arra sincs oka Jelódzsekinek, hogy abban a szituációban ezt közölje. Úgyhogy tolják le másnak a torkán az ilyen toldozott-foldozott forgatókönyveket.
– A Hydra és a Vasemberes kapcsolódási pont is erőltetett és főleg túl direkt ahhoz, hogy üssön. Ez simán geekségnek álcázott marketingfogás. Olcsó húzás, átlátszó.
+ A Disintegration poén csak azért tetszik, mert a Disintegration a tárgya. Amúgy ez is kicsit erőltetett a szövegkörnyezet miatt.
Nem tudom elképzelni, hogy a következő pár év túltermelésében ne hulljon szét a Marvel univerzum. A kasszák csilingelni fognak, ez nem kérdés. De a kritikusok körében a hallgatólagos megállapodás eddig az volt, hogy a filmek ingadozó színvonala ellenére azért a tisztelet megjárt nekik, mert olyasmit csináltak, amit eddig senki nem tudott a George Lucas vezette Star Wars világ kivételével. Szerintem ennél ma már több kell. Jó filmeket akarunk látni, nem pedig mondvacsinált mitológiát és eszkábált pénztermelő beruházásokat. 4/10
Abba meg főleg rossz belegondolni, hogy öt év múlva a Star Wars világ hol fog tartani. Adja Isten, hogy legalább pár film jó kezekbe kerüljön.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése