Egy Szerelem Gasztronómiája
Madarász Isti (2017)
Isti köztiszteletnek örvend, mert egy végtelen szimpatikus, jófej fickó. One of us, mondhatni. A filmkedvelő, aki kijárta magának az utat és eljutott oda, hogy filmeket tud tető alá hozni. Régóta követem a napi aktivitású filmes írókat és bloggereket, úgyhogy elég poén látni, ahogy kerülik az igazán komoly negatívumokat, amikor Isti filmjeiről van szó. Természetes dolog, nem zavar, csak érdekesnek tartom. Főleg azért, mert amiket csinál, nem igazán jó filmek.
Ez a TV filmnek álcázott, ám valójában egészestés, romantikus musical például elég fárasztó. Teljesen érdektelen a történet, de érezni, hogy nem is fektettek rá komoly hangsúlyt. A cél csupán az volt, hogy eljátszadozzanak, hogy alkotótársaival együtt bebizonyítsák, ezt is meg tudják csinálni. Az ismert, bevált musicales szituációkat tulajdonképpen működőképesen prezentálja, eredményesen felvonultat egy csomó modern filmes eszközt és a checklisten minden bizonnyal az összes pont ki is lett pipálva, hiszen minden jelen van ami egy jó kis laza szórakozáshoz kellhet. Igazán kínosba szerencsére nem csap át, de azért bőven túl banálisnak mondható. Jó karakterekről, érdemi mondanivalóról, említésre méltó színészi játékról, élvezetes zenékről, valósnak megélhető érzelmekről sajnos nem lehet beszélni. Viszont legalább rossznak se lehet titulálni, ez is valami. 5/10
– Kék és narancssárga. Blöeee.
Isti köztiszteletnek örvend, mert egy végtelen szimpatikus, jófej fickó. One of us, mondhatni. A filmkedvelő, aki kijárta magának az utat és eljutott oda, hogy filmeket tud tető alá hozni. Régóta követem a napi aktivitású filmes írókat és bloggereket, úgyhogy elég poén látni, ahogy kerülik az igazán komoly negatívumokat, amikor Isti filmjeiről van szó. Természetes dolog, nem zavar, csak érdekesnek tartom. Főleg azért, mert amiket csinál, nem igazán jó filmek.
Ez a TV filmnek álcázott, ám valójában egészestés, romantikus musical például elég fárasztó. Teljesen érdektelen a történet, de érezni, hogy nem is fektettek rá komoly hangsúlyt. A cél csupán az volt, hogy eljátszadozzanak, hogy alkotótársaival együtt bebizonyítsák, ezt is meg tudják csinálni. Az ismert, bevált musicales szituációkat tulajdonképpen működőképesen prezentálja, eredményesen felvonultat egy csomó modern filmes eszközt és a checklisten minden bizonnyal az összes pont ki is lett pipálva, hiszen minden jelen van ami egy jó kis laza szórakozáshoz kellhet. Igazán kínosba szerencsére nem csap át, de azért bőven túl banálisnak mondható. Jó karakterekről, érdemi mondanivalóról, említésre méltó színészi játékról, élvezetes zenékről, valósnak megélhető érzelmekről sajnos nem lehet beszélni. Viszont legalább rossznak se lehet titulálni, ez is valami. 5/10
– Kék és narancssárga. Blöeee.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése