Upgrade
Leigh Whannell (2018)
Leigh Whannell nevét eddig nem nagyon kellett megjegyezni, mert szinte csak a Saw, Insidious vonalon mozgott (főleg íróként), és noha ezeknek a filmeknek is vannak elvitathatatlan érdemeik (itt-ott), azért összességében nem éppen a kifogástalanság jut eszünkbe róluk. Most viszont érdemes lenne bizalmat szavazni neki a további saját fejlesztésű projektekhez, mert nagyon szuper kis meglepetést tettelénk a streaming szolgáltatók szervereire.
Egy sci-fi akció ez. Nem igazán sci, inkább csak fi, mert elég felszínes és egyszerű a körítés. De mivel nem megy bele nagyon a részletezésbe, és még a vége felé sem áraszt el minket ordító ostobaságokkal, ezért nem igazán jogos felróni neki. A történet feszes, gördülékeny, laza és dinamikus. A másfél órányi játékidőben nem igen van megállás. Tipikus és unalmas az elvesztett feleség, mint történetelem, na meg abszolút nagy közhely, de vállalhatóan tálalt. Az expozícóban Logan Marshall-Greenen majdnem elúszik a hitelesség. Eleinte nagyon sok, ahogy lóbálja a fejét és túljátssza amit nem kéne. Érdekes módon, később, a drámai részeken meg inkább kevés amit nyújtani tud (pl. mikor az anyja a szakállát vágja). Akármennyire is szimpatikus a fizimiskája meg a hangja, nem egy jól eltalált alakítás.
A produkció megnyerő oldala, amivel minden átlagosságra kárhoztató tulajdonságát sikerül elfeledtetni, az a részletesen kidolgozott és ízlésesen tálalt látványvilág, a mozgalmas, pörgő cselekmény és a kreatívan használt kamerabeállításokkal felturbózott, humorosra vett akciók. Az a látvány amit 5 millió dodóból kihoztak, az szinte maga a csoda. Nem lóg ki belőle semmi, nincs bezártság érzés vagy elfedésre használt bénaságok. Ízléssel, csak a biztosra, tanítani való módon. Szuper kis film, ami csak egy hajszállal csúszik le arról, hogy kedvenccé váljon. Valami eredetibb ötlet, fordulat vagy személyesebb hangvétel nem ártott volna.7/10
Szerk. '24.01.07:
Másodszorra sokkal jobban tetszett. Biztos azért, mert már tudtam, hogy mire számíthatok. Meg a 4K HDR persze, az eléggé megdobta.
Bújom a logokat és nagyon sokan butának titulálják, meg röpködnek az észlelt referenciák (taps). Hát, nem tudom. Nyilván nem egy bonyolult sztori, de én végig egységesnek éreztem, nem lógott ki belőle semmi. Ilyenkor szerintem rohadtul nem jogos felhozni ezeket negatívumnak. Persze lehet jönni ide sznob fejjel is, csak nem sok értelmét látom. Egy Terrence Malick filmet is ugyanúgy nevetségessé lehet tenni. Na mindegy!!4!
Szóval az audiovizuális élmény meg tényleg nagyon ott van. Évente 1-2 ilyen minőségben elkészített látványfilm van, aztán ez max 5 misibe került. Körbeveri az összes szuperhősfilmet. (Ahogy az Invisible Man is később.)
A Wolf Man-t mostantól nagyon várom, főleg a zseniális Chris Abbottal és a remek Julia Garnerrel on board. 8/10
Leigh Whannell nevét eddig nem nagyon kellett megjegyezni, mert szinte csak a Saw, Insidious vonalon mozgott (főleg íróként), és noha ezeknek a filmeknek is vannak elvitathatatlan érdemeik (itt-ott), azért összességében nem éppen a kifogástalanság jut eszünkbe róluk. Most viszont érdemes lenne bizalmat szavazni neki a további saját fejlesztésű projektekhez, mert nagyon szuper kis meglepetést tett
Egy sci-fi akció ez. Nem igazán sci, inkább csak fi, mert elég felszínes és egyszerű a körítés. De mivel nem megy bele nagyon a részletezésbe, és még a vége felé sem áraszt el minket ordító ostobaságokkal, ezért nem igazán jogos felróni neki. A történet feszes, gördülékeny, laza és dinamikus. A másfél órányi játékidőben nem igen van megállás. Tipikus és unalmas az elvesztett feleség, mint történetelem, na meg abszolút nagy közhely, de vállalhatóan tálalt. Az expozícóban Logan Marshall-Greenen majdnem elúszik a hitelesség. Eleinte nagyon sok, ahogy lóbálja a fejét és túljátssza amit nem kéne. Érdekes módon, később, a drámai részeken meg inkább kevés amit nyújtani tud (pl. mikor az anyja a szakállát vágja). Akármennyire is szimpatikus a fizimiskája meg a hangja, nem egy jól eltalált alakítás.
A produkció megnyerő oldala, amivel minden átlagosságra kárhoztató tulajdonságát sikerül elfeledtetni, az a részletesen kidolgozott és ízlésesen tálalt látványvilág, a mozgalmas, pörgő cselekmény és a kreatívan használt kamerabeállításokkal felturbózott, humorosra vett akciók. Az a látvány amit 5 millió dodóból kihoztak, az szinte maga a csoda. Nem lóg ki belőle semmi, nincs bezártság érzés vagy elfedésre használt bénaságok. Ízléssel, csak a biztosra, tanítani való módon. Szuper kis film, ami csak egy hajszállal csúszik le arról, hogy kedvenccé váljon. Valami eredetibb ötlet, fordulat vagy személyesebb hangvétel nem ártott volna.
Szerk. '24.01.07:
Másodszorra sokkal jobban tetszett. Biztos azért, mert már tudtam, hogy mire számíthatok. Meg a 4K HDR persze, az eléggé megdobta.
Bújom a logokat és nagyon sokan butának titulálják, meg röpködnek az észlelt referenciák (taps). Hát, nem tudom. Nyilván nem egy bonyolult sztori, de én végig egységesnek éreztem, nem lógott ki belőle semmi. Ilyenkor szerintem rohadtul nem jogos felhozni ezeket negatívumnak. Persze lehet jönni ide sznob fejjel is, csak nem sok értelmét látom. Egy Terrence Malick filmet is ugyanúgy nevetségessé lehet tenni. Na mindegy!!4!
Szóval az audiovizuális élmény meg tényleg nagyon ott van. Évente 1-2 ilyen minőségben elkészített látványfilm van, aztán ez max 5 misibe került. Körbeveri az összes szuperhősfilmet. (Ahogy az Invisible Man is később.)
A Wolf Man-t mostantól nagyon várom, főleg a zseniális Chris Abbottal és a remek Julia Garnerrel on board. 8/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése