Willy Wonka & the Chocolate Factory
Willy Wonka és a csokoládégyár
Brrrrrrrrrrr. Beleborzongok, annyira borzasztó. Fuhh, komolyan vissza kell fognom magam, hogy ne fröcsögjek róla. Álljon hát itt pár a legfontosabb problémából:
– Vontatott és rémesen lassú a cselekmény.
– Túl nagy hangsúly lett fektetve az expozícióra. Kvázi a film java maga a felvezetés.
– A történet erőltetett, infantilis és banális. Attól, hogy ez egy gyerekmese, még nem lenne szükségszerű ilyen barbár módon ráerőltetni a tanulságként bemutatni kívánt elemi emberi tulajdonságokat erre az alapvetően életszerű alapszituációra. A csupaszítás olyan szintje ez, amikor már az értelmét is elveszti az eredetileg - valószínűleg - jól kitalált történet.
– Teljesen életszerűtlen szituációkkal van tele. (Pl. amikor bemennek a terembe, ahol mindent meg lehet enni és mindenki elkezd lakmározni, vagy Charlie kétállású mivolta is elég siralmas (szomorúan lógatja az orrát, illetve lelkesen pattog).)
– A karakterek sztereotipikus karikatúrák.
– Az egyes szakaszok végein szereplő teljesen érdektelen és ötlettelen musical jelenetek megpróbálják kitölteni az egyébként is nagyon lötyögős játékidőt. Rengeteget unatkoztam közben.
– A színjátszás teátrális és egysíkú, a színészek a karizma teljes hiányában ügyetlenkednek.
– Vizuálisan harmatos.
A részletekbe meg ezek után nyilván felesleges belemenni. Lehetne folytatni, de nem érdemli meg az időt és ennyiből már látszik, hogy alapvető gondok vannak. Minden régifilmes probléma él és érvényes rá. Összefoglalva, ez egy katasztrófa. Tanítani való eset lehetne, azt bemutatandó, hogy univerzálisan mennyit fejlődött a filmgyártás az idők során. Szidjuk a mai filmeket, az ipari filmgyártást, de azért azt be kell látni, hogy ma sokkal magasabban van a léc és sokkal professzionálisabban működik még egy középszerű produkció is. 2/10
Mel Stuart (1971)
Brrrrrrrrrrr. Beleborzongok, annyira borzasztó. Fuhh, komolyan vissza kell fognom magam, hogy ne fröcsögjek róla. Álljon hát itt pár a legfontosabb problémából:
– Vontatott és rémesen lassú a cselekmény.
– Túl nagy hangsúly lett fektetve az expozícióra. Kvázi a film java maga a felvezetés.
– A történet erőltetett, infantilis és banális. Attól, hogy ez egy gyerekmese, még nem lenne szükségszerű ilyen barbár módon ráerőltetni a tanulságként bemutatni kívánt elemi emberi tulajdonságokat erre az alapvetően életszerű alapszituációra. A csupaszítás olyan szintje ez, amikor már az értelmét is elveszti az eredetileg - valószínűleg - jól kitalált történet.
– Teljesen életszerűtlen szituációkkal van tele. (Pl. amikor bemennek a terembe, ahol mindent meg lehet enni és mindenki elkezd lakmározni, vagy Charlie kétállású mivolta is elég siralmas (szomorúan lógatja az orrát, illetve lelkesen pattog).)
– A karakterek sztereotipikus karikatúrák.
– Az egyes szakaszok végein szereplő teljesen érdektelen és ötlettelen musical jelenetek megpróbálják kitölteni az egyébként is nagyon lötyögős játékidőt. Rengeteget unatkoztam közben.
– A színjátszás teátrális és egysíkú, a színészek a karizma teljes hiányában ügyetlenkednek.
– Vizuálisan harmatos.
A részletekbe meg ezek után nyilván felesleges belemenni. Lehetne folytatni, de nem érdemli meg az időt és ennyiből már látszik, hogy alapvető gondok vannak. Minden régifilmes probléma él és érvényes rá. Összefoglalva, ez egy katasztrófa. Tanítani való eset lehetne, azt bemutatandó, hogy univerzálisan mennyit fejlődött a filmgyártás az idők során. Szidjuk a mai filmeket, az ipari filmgyártást, de azért azt be kell látni, hogy ma sokkal magasabban van a léc és sokkal professzionálisabban működik még egy középszerű produkció is. 2/10
Megjegyzések
Megjegyzés küldése