2012. december 7.

Take the money and run

Fogd a pénzt és fuss
Woody Allen (1969)

Borzalmasan fárasztó és bugyuta humora van. Nyolc évvel az Annie Hall előtt Woody még teljesen más kategória. Nagy csalódás, bár azt meg kell hagyni, hogy később is voltak melléfogásai. Ez viszont nem egyszerű melléfogás, ez egy katasztrófa. A később tökélyre fejlesztett, ám itt még idegesítően ügyetlen poénbevágások tarkítják a már amúgy is inkonzisztens történetvezetést. Nehéz kihámozni merre is akar tartani, a narrátor és a bejátszások mellett amúgy is túl későn lép be a klasszikus, párbeszédeken alapuló cselekmény. Szót érdemel még Janet Margolin nem mindennapi szépsége és a tény, hogy mindenkinek az alapoktól kell kezdeni. Ha belegondolok, hogy ezek után hányszor újult meg és hány stílusban alkotott később maradandót... És még mindig. Azért jó látni, hogy ő is ember.   3/10



Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése